Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Rácz Attila: A fővárosi népi ellenőrzési bizottságok működése 1958–1959-ben
Rácz Attila A FŐVÁROSI NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE 1958-1959-BEN A Kádár-korszak feltárásában óriási és eddig alig kutatott forrásállományt rejtenek a „külső általános ellenőrzés” speciális szerveinek, a népi ellenőrzési bizottságoknak az iratai. Ezen levéltári források feltárása eddig — jórészt rendezetlenségük miatt - elmaradt, 1990-től napjainkig csak egy-egy jelentősebb levéltárszakmai és néprajztudományi írás1 jelent meg a témában, pedig a szervezet működéséről fennmaradt levéltári források2 kiegészítő adatokat tartalmaznak a társadalom-, jog-, gazdaság- és ipar történet kutatói számára. A szervezet működésének megismertetése érdekében tanulmányomban a népi ellenőrzés fővárosi létrejötte mellett e szervezetek „mindennapi” munkájáról is hozok példákat. 1 Ispán Agota. Lídia: „Ha nem segítenek Kádárnak írunk!” A Népi Ellenőrzési Bizottsághoz írt közérdekű bejelentések és panaszlevelek. Ethno-lore. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének évkönyve XXXI. (2014) 145—200.; Horváth M. Ferenc: A „népi ellenőrzés” Magyarországon 1957-1989. Levéltári Szemle 40. (1990) 4. sz. 29-40. 2 A 121,92 ifm terjedelmű fővárosi és kerületi népi ellenőrzési bizottságok Budapest Főváros Levéltárában (a továbbiakban: BFL) a XVII. 1301-1323 fondok alatt (fővárosi, illetve I-XXII. kerületi bizottságok) találhatók. 3 1620/1948. sz. Kormányrendelet, 4870/1948. sz. Kormányrendelet. In: 1948. év hatályos jogszabályai. Bp. 1949. 532-533.; 1949. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr). In: Törvények és törvényerejű rendeletek 1949. Bp. 1950. 118-120.; 1955. évi 27. tvr., 1955. évi 28. tvr., 1955. évi 29. tvr. Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1955. Bp. 1956. 68-74.; 1956. évi 33. tvr. Törvényekés rendeletek hivatalos gyűjteménye 1956. Bp. 1957. 68. A népi ellenőrzési bizottságok létrejötte A kommunista hatalomátvétellel együtt járó állami centralizáció egységes állami gazdasági ellenőrzést kívánt, ezért a hatalom 1948-ban létrehozta a Közérdekű Vizsgálatok Nyilvántartóját (később 1949-ig Állami Ellenőrzési Központ), majd az Állami Számvevőszék, valamint a Budapest Fővárosi Számvevőszék 1949. évi megszüntetése után az Állami Ellenőrző Központot. Ez utóbbi 1950. január 1-jétől a Minisztertanács, illetve a Népgazdasági Tanács közvetlen felügyelete alá tartozott. Feladata a központi és helyi államigazgatási szervek, közületi vállalatok, közérdekű testületek és intézetek, katonai szervezetek és alakulatok, bíróságok és ügyészségek vizsgálata volt. 1955-ben újabb átszervezés történt: az Állami Ellenőrző Központ helyébe az Állami Ellenőrzés Minisztériuma lépett, amely 1956. december 31-ig működött.3 A Kádár-rendszer állami ellenőrzésének kialakítását az MSZMP Központi Bizottság (MSZMP KB) Államgazdasági Osztálya 1957 elején vette kézbe. 969 SZÁZADOK 157. (2023) 5. SZÁM
