Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Lukács Anikó: A Szent István-ünnep mint idegenforgalmi esemény Budapesten
LUKÁCS ANIKÓ által biztosított tömegszállásokat igénybe vevő, valamint a fővárosban csupán egy napot eltöltő, például a MÁV „filléres vonataival” érkező vendégekre nem terjedt ki, pedig a Szent István-heti látogatók legszámottevőbb csoportját minden bizonnyal éppen ők alkották. A korszak fővárosi idegenforgalmi statisztikája a „valódi” (tehát a nem az elszakított területekről érkező) külföldiek számát hozzávetőlegesen pontosan tükrözi, hiszen az utóbbiak feltehetőleg ritkábban vették igénybe a statisztikából kimaradó éjszakázás! lehetőségeket. A belföldiek és az elszakított területekről érkezők számát azonban jelentősen alábecsüli, és különösen a nagyrendezvények alkalmával nem azok látogatottságáról szolgál pontos adatokkal, hanem a főváros szállodáinak és panzióinak befogadóképességét jelzi. Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala igyekezett a hivatalos statisztikáénál pontosabb képet alkotni a főváros idegenforgalmáról. Eves jelentéseiben közzétette a rendőrségi regisztrációszámával, illetve becsléssel korrigált éves idegenforgalmi adatokat, ezekben azonban nem minden esetben tért ki külön a Szent István-hétre. Az augusztusi rendezvénysorozat látogatottságára vonatkozó adatösszesítések és becslések elszórtan és nem összehasonlíthatóan jelentek meg a sajtóban és a hivatal jelentéseiben. Tudjuk például, hogy az 1932. évi Szent Istvánjáét idején 3431 külföldi és 2208 belföldi vendég szállt meg a budapesti szállodákban és panziókban. A magánszálláshelyeket igénybe vevők közül 2719 külföldi és 18 388 vidéki, összesen 21 107 vendéget jelentettek be, a különböző szálláshelyekre hivatalosan tehát 6150 külföldi és 20 596 belföldi, összesen 26 746 vendég érkezett az ünnepi hét idején. Azonban legalább 20 000-re becsülték a be nem jelentettek számát. A Szent István-hét 46 746 számba vett, illetve feltételezett látogatójából tehát 1932-ben mindössze 5639-en jelentek meg a hivatalos idegenforgalmi statisztikában. A hivatalos statisztika alapján 1932-ben augusztusban érkezett Budapestre a legtöbb külföldi, azonban a magánlakásokban megszállt külföldi vendégeket is figyelembe véve már nem a Szent István-hét, hanem a Budapesti Nemzetközi Vásár hónapja, a május bizonyul a legforgalmasabbnak.58 58 Jelentés Budapest 1932. évi idegenforgalmáról s az 1932. év idegenforgalmának gazdasági eredményeiről. Közreadja Zilahy Dezső - Markos Béla. Bp. 1933. 13. *** A magyar főváros 1926 és 1942 között minden évben megrendezte a Szent Istvánhetet. Az első éveket (1929-ig) a kísérletezés jellemezte. A szervezők igyekeztek az ünnephez méltó, ugyanakkor sok látogatót vonzó programokat megvalósítani, egyelőre kevés sikerrel. Ekkor született azonban a Szent István-napi gellérthegyi-dunai tűzijáték ma is élő, bár az utóbbi években újra vitákkal kísért 965
