Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Sipos András: Budapest bevételei és beruházásai a két világháború között
BUDAPEST BEVÉTELEI ÉS BERUHÁZÁSAI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT egésze alatt beszolgáltatott összeg aránya (42, illetve 39%), természetbeni szolgáltatás címén a Gázművek és az Elektromos Művek által biztosított és ilyen módon elszámolt közvilágítás jelenik meg. Az üzemekből származó bevétel a részvénytársaságok nélkül - így a BSZKRT által szolgáltatott évi több millió korona területhasználati díj és közlekedési adó nélkül is — mindvégig megbízhatóan felülmúlta a városi költségvetésre nehezedő kölcsöntörlesztési kötelezettség mértékét. A szolgáltatásokból származó bevételben a kórházak, gyógyintézetek ápolási díjai, valamint a közélelmezési intézmények (közvágóhidak, vásárcsarnokok) bevételei képviselték a legtetemesebb részarányt. 1929-ig ide számítódtak a vízművek bevételei is, majd önálló vagyonkezelésű üzem lett. A főváros jelentős lakásállománnyal is rendelkezett, amelynek bérjövedelme évi 4,5—5,5 millió pengő körül mozgott. Számottevő összeget jelentettek még a burkolási és csatornázási járulékok, a temetői díjak és a főváros törvényes kötelezettsége nélkül fenntartott iskolák tandíjai. A városi vagyonból származó bevételben stabil alapot jelentettek a közterülethasználati és az ingatlan-bérleti díjak; időnként tetemes, de a dolog természetéből következően erősen ingadozó volt az ingatlanok értékesítéséből származó jövedelem. Az értékpapírokból, részvényosztalékból származó bevétel az 1920-as években képviselte a vagyonból származó bevételek kiemelkedő komponensét, a válság alatt azonban ez tetemesen megcsappant. Kölcsönök és beruházások Az 1926-ban elhatározott 20 millió dolláros új beruházókölcsönt a főváros végül 1927-ben vette fel a New York-i Bankers Trust Company által vezetett, amerikai, holland és svájci pénzintézeteket összefogó konzorciumtól.53 Az eredeti elképzelés módosításával ebből kikapcsolták a Gázművek és a BSZKRT beruházásait, nagy hangsúlyt kaptak viszont a közélelmezési beruházások, amelyeknek nem csak a város ellátása, de az agrárexport Budapesten keresztül történő lebonyolítása szempontjából is nagy jelentőséget tulajdonítottak, és ezzel is úgy számoltak, hogy a rá fordított kölcsönpénz törlesztését képes kitermelni. Az 1924. évi államkölcsönt követő nagy tőkebeáramlás idején az egyik legkedvezőbb kondíciókkal felvett közületi kölcsön volt a fővárosé, amelynek bonitását az általánosan kedvező pénzpiaci hangulat mellett az ostende-i egyezményben vállalt 100%-os törlesztés is erősítette. A népszövetségi kölcsön, a vidéki városok 1925. évi egyesített kölcsöne és az 1926. évi vármegyei kölcsön 7,5%-os kamatjával szemben a főváros 6%-ra kapta meg a hitelt (a kötvények átvételi árfolyama 88,5%), ennél alacsonyabb csak az 1928. évi svéd „gyufakölcsön” 5%-os kamata volt (amelynél 53 BFL IV.1403.a. 402/1927., 800/1927. kgy. 930
