Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Sipos András: Budapest bevételei és beruházásai a két világháború között
SIPOS ANDRÁS az ügylet részét képezte az állami gyufamonopólium bevezetése és kihasználásának svéd kézbe adása is).54 A felhasználás alakulását 1927-től 1934-ig Budapest Székesfőváros Zárószámadásában követhetjük.55 54 Buday K: Magyarország a nemzetközi pénzpiacon i. m. 572-573. 55 Budapest Székesfőváros Zárószámadása 1934. i. m. 383. Lásd az 5. táblázatot. 56 BFL IV.1403.a. 1089/1930. 57 Az 1937. évi 440. sz. közgyűlési határozat a Községi Takarékpénztártól 30 millió pengő névértékű kölcsön felvételéről rendelkezett, ennek a 7,5 millión felüli része a Takarékpénztárral szemben fennálló rövid és középlejáratú adósságok konvertálását szolgálta. 58 Fővárosi Közlöny 50. (1939) 25. sz. (április 18.) I. Melléklet 4. Lásd a 6. táblázatot. A pénzpiac helyzete a későbbiekben nem tette lehetővé újabb hosszú lejáratú kölcsön felvételét, így az 1927-es kölcsön pénzkészletének kimerülésével az Elektromos Művek és a Vízművek fejlesztésének folytatását, valamint az 1927. évi beruházóprogram az amerikai kölcsön által nem fedezett részének befejezését 1930-ban 46 millió pengő függő kölcsönnel biztosították.56 A válság mélypontján, 1933-1934-ben a főváros beruházási tevékenysége minimális keretek közé szorult. A válság utáni helyzetben a nemzetközi pénzpiac már elérhetetlennek mutatkozott, az újabb hosszú lejáratú kölcsönökhöz viszont új tőkeforrást jelentettek az 1928-ban bevezetett öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosítás tartalékalapjai. Ez egyben azzal is járt, hogy mivel ezen alapok felhasználása végső soron éppúgy a kormánytól függött, mint a főváros kölcsönfelvételeinek jóváhagyása, az állami gazdaság- és pénzügypolitika szempontjai a korábbinál is közvetlenebbül határozták meg a főváros beruházási lehetőségeit. A fővárosi vezetés ugyanakkor a korábbinál nagyobb mértékben vette figyelembe — a város fejlesztésének, a szolgáltatások működésének követelményein túl - a főváros által eszközölt beruházások konjunktúra-szabályozási és munkaerőpiaci hatásait. 1935—1938 között a főváros 46,7 millió pengő beruházási célú kölcsönhöz jutott, ebből 25,2 millió az Országos Társadalombiztosító Intézettől (OTI), 9 millió a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetétől, 7,5 millió a Községi Takarékpénztártól57 származott, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 5 milliós hitele pedig egy különleges, de meg nem valósult célra, egy tabáni gyógyszálló felépítésére szolgált volna. A felvett összegekből állami beruházásokhoz való hozzájárulásként (Margit híd kiszélesítése, Nemzeti Sportcsarnok, tüdőbeteg klinika) 5,9 milliót kellett átengedni, így a fővárosnak saját beruházásaira 40,3 millió állt rendelkezésre.58 Az 1930-as évek második fele fővárosi beruházásainak középpontjában a beépített városterület 1920-as évek óta lezajlott bővülésével elégtelenné vált technikai alapinfrastruktúra hiányainak pótlása, valamint a fokozódó és lassan 931
