Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Sipos András: Budapest bevételei és beruházásai a két világháború között
BUDAPEST BEVÉTELEI ÉS BERUHÁZÁSAI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT garantált egyesített kölcsönéről szóló szerződést,8 hazai partnere, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatója útján június 30-ai levelében egy másnapra kitűzött, „néhány mérvadó úrral” tartandó megbeszélésre invitálta a polgármestert a bankelnök irodájába „Budapest Székesfőváros kölcsöne ügyében”, s a rámenősséget csupán azzal próbálta ellensúlyozni, hogy a polgármester kívánsága szerint a helyszínt kész a megadott időpontra az ő hivatalába áthelyezni.9 A főváros ekkor éppen a régi kölcsönök rendezésére hivatott nemzetközi értekezlet összehívását várta. Sipőcz Jenő polgármester hivatalos elfoglaltságra hivatkozva kitért a találkozó elől, elküldte viszont maga helyett Folkusházy Lajos alpolgármestert, a város pénzügyeinek minden hájjal megkent intézőjét, aki az ezt követő bizalmas értekezleten így összegezte benyomásait: „[...] én ezt egy rendkívül a kés fokán táncoló helyzetnek láttam. Nevezetesen teljesen kétféle taktikát kell nekem követnem egy hitelezővel szemközt; nekem mint adósnak egy régi hitelezővel szemben és egy új hitelezővel szemben, akitől fel akarok venni újabb kölcsönt. Az egyiknél, aki engem jobban nyom, nekem fel kell mutatnom az én fizetésképtelenségemet, itt még az eltitkolással is védem a főváros vagyonát [...]. Egy másik hitelezővel szemközt pedig, akitől felvenni akarok pénzt, annak meg azt kell mondanom, rózsás színekben kell festenem a helyzetemet [...], nekem mindent ki kell tárnom és azt kell mondanom: nézd, milyen gazdag vagyok, én hogy tudom fizetni az 50 és 100 millió dollárokat. Már most vigyázzunk, hogy ebben a két külön egymástól hermetikusan elzárt irányban hogyan mehetne ez a tárgyalás. De ez ki van zárva, mert az én levetkőzésem az egyik oldalon nyilvánvaló lesz a másik oldalon, és ki fog derülni, hogy belém látnak teljesen [...], mert a bankárérdek valahol mégiscsak össze fog jönni, és én teljesen ki leszek nekik szolgáltatva.”10 8 Inántsy-Pap Elemér: A magyar városok Speyer-kölcsönei. Városi Szemle 24. (1938) 481-516. 9 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) IV. 1403.s. Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának iratai. Kölcsönügyi albizottság jegyzőkönyvei (a továbbiakban: IV. 1403.s.), IX. 1925. július 6. 4. 10 BFL IV.1403.S IX. 1925. július 6. 12-13. Július első napjaiban megérkezett a várt meghívó az augusztus 8-ra Ostendebe kitűzött hitelezői értekezletre. A főváros kölcsönügyi bizottságának bizalmas ülésén július 10-én részt vett Búd János pénzügyminiszter, hogy személyesen nyomatékosítsa a kormánynak a hosszú ideje terhes és az ország hitelképességére negatív hatást kifejtő ügy lezárására irányuló kívánságát: „Nekem alkalmam volt Genfben beszélni több irányadó pénzügyi tényezővel, s többek között az angol pénzügyminisztériumnak az az egyénisége, aki nálunk körülbelül az adminisztratív államtitkárnak felel meg, de akinek sokkal nagyobb puvoárja van, mert majdnem az összes adminisztrációt ő vezeti, ő felhívta az én figyelmemet egész őszintén arra, hogy ő azon a nézeten van, hogy a fővárosnak minden körülmények 918
