Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Herédi Attila: Partrendőrség Pesten (1870–1874)
PARTRENDÖRSÉG PESTEN (1870-1874) Ez a tarthatatlan állapot a sajtónak is szemet szúrt: „[a partrendőrséggel kapcsolatban] több vitás kérdés merült fel, mert nincs közeg, amely azt saját hatáskörébe tartozónak ismerné el. [...] A rendőrség kijelenti, hogy ez nem tartozik reá, a város meg azt hozta fel, hogy neki nincs közege, mely ily felügyeletet gyakorolhatna. A vitás kérdés elintézése végett a belügyminiszter vegyes bizottságot hívott egybe, melyben a belügyi s a közlekedési minisztériumok, a rendőrség s a város lesznek képviselve”.82 82 Pesti Napló, 1874. október 7. 3. 83 Räcz Lajos: A modern, nagyvárosi rendőrség kialakulása és működése (1881-1914). In: A fővárosi rendőrség története i. m. 253-366., különösen: 277-279. Törvényi szinten magát a fővárosi rendőrséget is csak a városegyesítés és így az állami kezelésbe vétel után majdnem egy évtizeddel szabályozták újra (1881. évi XXL te.). Azonban a partrendőrségi funkció szabályozása egészen 1897-ig váratott magára, amikor is a Belügyminisztérium 1896. évi 75844. számú rendeletével a székesfővárosi magyar királyi rendőrségen belül létrehozta a dunai kerületi kapitányságot.83 A pestvárosi partrendőrség a városegyesítés körüli hatásköri és jogi zavarok egyik szemléletes példája. Az iratokból ugyanakkor felszínre kerülnek olyan, az egész társadalmat megosztó problémák is, mint a korrupció, a rosszul fizetett hatósági személyzet és a tehetős rétegek ellentétei, a rendőri feladatokat ellátók egyéni, egzisztenciális nehézségei, az egyes személyek műveltségi szintje stb. Bár a tanulmány a szűkre szabott idejű partrendőrség társadalmi csoportján keresztül fókuszál az 1870-es évek eleji Pestre, a kutatás tapasztalatai további kulcsot vagy adalékot jelenthetnek mind a rendészettörténet, mind pedig a városegyesítés korának kutatói számára. COASTAL POLICE AT PEST (1870-1874) By Attila Herédi SUMMARY The nineteenth century witnessed the large-scale development of the city of Pest, a major element of which was the spread of steamships. Part of the city’s public administration after its reorganisation in the 1860s was the coastal police, whose main task was the provision of docking for the great number of ships arriving to the city, and the collection of coastal fees. Yet the institution of the coastal police proved short-lived. The study examines the difficulties that the working of the organisation ran into: its operation was hindered by conflicting competences, the lack of resources, and also the human shortcomings of its personnel. While the existence of the coastal police of Pest was no doubt a marginal episode in the history of the Budapest police, the few years of its effective operation, notwithstanding the narrow spatial and temporal limits, are a perfect illustration of the tensions generated by the crucial social transformations. 914
