Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Herédi Attila: Partrendőrség Pesten (1870–1874)
HERÉDI ATTILA vagyis egyelőre a három város meglévő rendőri szerveit egyesítette fővárosi rendőrség néven.76 Erre készülve Pest városa az 1873. évi költségvetés tárgyalásakor már számításba vette a rendőrség tervezett államosítását, és a város által hozzájárulásként az államnak fizetendő összeget átalányként határozta meg.77 76 1872. évi XXXVI. te. 20-21.§ 77 Körösi József: Pestvárosi statisztikai évkönyv. (Budapesti Statisztikai Közlemények 7.) Bp. 1873. 108. 78 Fővárosi Lapok, 1873. december 16. 79 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Belügyminisztériumi levéltár, elnöki iratok 1867-1949 K 148 1873. XIV/6. 3309. 80 Kollár Nóra: A fővárosi államrendőrség létrehozása, fejlődése és a rendőrségi törvény (1872-1881). In: A fővárosi rendőrség története i. m. 195-252., különösen: 215. 81 Ráth Károly főpolgármester felirata a belügyminiszterhez, 1874. július 7. BFL IV. 1402.b Budapest főpolgármesterének iratai, általános iratok 1873-1945. 316/1874. 1873. december 15-én ténylegesen is megtörtént a városi rendőrségek átadása az államnak.78 Pár nappal később a belügyminiszter utasítással látta el Thaisz Elek - immár budapesti - rendőrfőkapitányt az új szerepkörének határairól. A leirat79 tizenkét pontban részletezte a főkapitány jogait és kötelezettségeit, akinek közvetlen és kizárólagos felettese a belügyminiszter volt. Fontos változás, hogy a munkáltatói jogokat is rá ruházták át - korábban ezt a pestvárosi tanács gyakorolta.80 A rendőri szervezetben a tényleges feladatokat illetően történt néhány olyan változás is, amely nem várt következményekkel járt. így történhetett meg az, hogy 1874 júniusában egy miniszteri megkereséskor fény derült Budapest rendőrségének egy alapvető hiányosságára. A felsőbb hatóság ugyanis figyelmeztetni akarta a főpolgármestert, hogy a Dunán bizonyos biztonsági szempontokat fokozottan vegyen figyelembe a partrendőrség közegei által, mire Ráth Károly válaszában kénytelen volt az alábbiakat közölni: a partrendőrséget kifejezetten a partjavadalmi jog ellenőrzésére hozta lére a pesti tanács, közvetlenül a városi főkapitánynak alárendelve. Ezen kívül „az egészségügyi és vásári érdekekre, egyszóval a parti életre ügyelni volt hivatva, szorosan vett rendőri vagy folyamrendőri teendőket azonban nem végzett. A folyamrendőri teendők, vagyis a folyamhasználati, hajózási és közlekedési szempontokra való felügyelet gyakorlása a pesti kir. folyammérnökséget illette [. . .] A folyammérnökség vitás kérdései közben netalán szükségelt rendőri asszisztenciát pedig a folyammérnökség megkeresésére a Duna folyam mentében illetékes rendőri hatóságok voltak kötelesek nyújtani, tényleg mindeddig legalább úgy történt, hogy a budapesti folyammérnökség rendőri asszisztencia szükségessége esetében Pest város törvényhatósági területén a pestvárosi főkapitányhoz, s nem a partkapitánysághoz [fordult], mely mint fentebb előadni szerencsém volt, csakis a partjavadalmi és vásári érdekekre ügyelt, de különben a folyamrendőri teendőkre megkívánt közegekkel sem rendelkezett; Buda város területén, hol külön partkapitányság nem is létezett, az ottani városi főkapitányi hivatalhoz, megyei területen pedig, Margitszigeten, Óbudán, mindig az illető járási szolgabíróhoz fordult”.81 913
