Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Herédi Attila: Partrendőrség Pesten (1870–1874)
PARTRENDÖRSÉG PESTEN (1870-1874) A lefolytatott fegyelmi eljárás során azonban megállapították, hogy Kirisics „bánásmódja a felek, sőt a város szolgálatában állók s hivatalos teendőikben eljáró egyének irányában durva és sértő, ő maga iszákos, ezen felül meg nem bízható egyén, s a rendőri szolgálatra teljesen alkalmatlan”, ezért 1872 augusztusában véglegesen elbocsájtorták állásából.69 69 Uo. 92. 70 Kiss Károly városi képviselői teendői alól felmentést kért, hogy teljesen a partkapitányi tisztségnek szentelhesse magát, de kérését a tanácsülésen nem vették figyelembe. BFL IV.1303.f. I. 403/1872. 71 A partkapitány feleségével, öt kiskorú unokájával és megözvegyült vejével, a 45 éves Csuka Lőrinccel lakott együtt a fiatalabb férfi számára biztosított szolgálati lakásban. Csuka ugyanis a volt „Kötő utcai piaristák épületében” községi iskolaigazgatóként működött, de az 1870-es év folyamán megőrült... Hosszas vizsgálódások és kérvényezések után sikerült a beteget felvetetni a Tébolydába (kivételesen csak a szokásos kezelési díj feléért, mivel magasabb fizetési osztályú tanító volt), ahol pár év múlva meg is halt. A nyomorúságos körülmények miatt Kiss Károly megpróbálta két kisebb unokáját felvetetni az árvaházba, de ezt elutasították. BFL IV.1303.L I. 296/1870. Mindez meglehetősen furcsának tűnik annak fényében, hogy Kiss Károly 1873-ban virilistaként jutott be az egyesített főváros közgyűlésébe, ahol aztán még éveken át fontos feladatokat teljesített különböző bizottságok tagjaként. 72 BFL XV.20.2.a A259.397, 297.; Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 12. (1881). 1881. május 25-én tartott közgyűlés jegyzőkönyve, 314. napirendi pont. 144. 73 Gerhard Péter: Az egyesülő Budapest közigazgatási és választókerületeinek kialakulása. Budapesti Levéltári Mozaikok 17. (2022) 8. ( https://tinyurl.com/2b4vap52 , letöltés 2023. máj. 16.) 74 Bővebben lásd Herédi Attila: Elvharcok és reális megfontolások Budapest rendőrségének kérdésében (Rendészet, állami vagy fővárosi rendőrség). In: Budapesti Levéltári Mozaikok 18. (2022) 11. (https:// tinyurl.com/2p8zdu5m, letöltés 2023. máj. 16.) 75 BFL IV.1407.b I. 597/1874. A főváros egyesítésekor a partkapitányi állás megszűntével Kiss Károly kérte nyugdíjazását. Az ő élete sem lehetett könnyű, hiszen sok teendője mellett70 idős korára nyakába szakadt családja eltartásának a gondja is.71 Gumával szemben neki legalább hosszabb élet és nagyobb megbecsülés jutott, mert amikor 1881- ben, 76 éves korában tüdőbajban elhunyt, a közgyűlésen is méltatták érdemeit.72 A partrendőrség megszűnése Az egységben szolgálók egyéni bajain túl magának a partrendőrségnek a további sorsa sem volt sikertörténet. A közelgő városegyesítés miatt a törvényt előkészítő, úgynevezett „34-es bizottság”73 Budapest leendő rendőrségéről is hosszas vitákat folytatott.74 Végeredményben azonban a megszülető jogszabály csupán arról rendelkezett, hogy a létrejövő fővárosban a rendőri feladatokat az állam fogja átvenni Pest, Buda és Óbuda városok tanácsaitól. Ennek eredményeként a partrendőrséget megszüntették, az egység feladatait a vásárfelügyelő alá rendelték. A partbiztosokból vásári biztosok lettek, a partkapitányi állás pedig megszűnt.75 A törvény végrehajtásának részletes kidolgozása azonban egy későbbi törvényhozói feladattá vált, 912
