Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Herédi Attila: Partrendőrség Pesten (1870–1874)
HERÉDI ATTILA volna eszközölhető az, amit a partkapitányság kíván úgy, amint ő óhajtja - követeli, hogy hajózási jogomat igazoljam, de hajózási jogot mikor, és mire lehet megszerezni? Meg lehet szerezni akkor, ha van szándékom, a hajózás, és ha van hajóm - én mielőtt hajóm nem volt, a hajózási jogot nem is szerezhettem meg — megszerezvén pedig a hajót, igen hibás intézkedés, midőn eltekintve az általam megkötött szerződések nem teljesíthetése által előidézendő káraimtól, egyszerre a hajózási jogomat tiltja meg [...]. Mellőzve és elodázva magamtól azon, tán csak pillanatra bár feltűnhető gondolatot, miszerint én jelen felfolyamodásommal a fenn létezhető szabályrendeletek megváltoztatása vagy kijátszására kérném fel a tekintetes Városi Tanácsot, korántsem e gondolat - tisztelvén a törvényt soha agyamban elő nem fordult, de igen is célom és szándékom a tekintetes Városi Tanács figyelmét felhívni azon körülményre, miszerint a partkapitányság által helytelenül alkalmazott törvényt saját természetes alakjában felfogni és értelmezni méltóztassék [...] ” Az ügyvédnek egyébként nem volt igaza, hiszen a hajózási rendelet értelmében csak felsőbb hatóság által kiállított engedély birtokában volt szabad a Dunán hajózni - mindezzel a tekervényesen előadott okfejtéssel csupán harminc napnyi haladékot akart kicsikarni magának a tanácstól addig, amíg a szükséges engedélyeket beszerzi.62 62 Uo. 30-34. 63 Uo. 28. 64 A sajtóban a Kiss partkapitány elleni váciak is nyilvánosságot kaptak. Pesti Napló, 1872. augusztus 15. 2. Ügy tűnik, hogy a hajótulajdonosnak sikerült is elérnie célját, mert Ribáry Károly belügyminisztériumi tanácsos az alábbi módon zárta le az ügyet: „Érti Károly pesti ügyvédnek felfolyamodása tárgyában [...] értesítem egyúttal a város közönségét, hogy miután nevezett folyamodó időközben tőlem mind gőzhajózási engedélyt, mind pedig hajólevelet nyert, s így a hajózás betiltásának alapja is megszűnt, azt most már minden akadály nélkül gyakorolhatja.”63 Ezt a történetet egy olyan aktában őrizte meg a levéltár, amelyben a Kiss Károly elleni vádak sorakoznak. A tanácshoz érkezett feljelentésben a már Guma György alatt megismert írnok, Kirisics József sorolta fel, milyen problémákat tapasztalt a partkapitány tevékenységével kapcsolatban. A „feladás” szerint Kiss Károly semmit sem ért hivatalához, alkalmatlan posztjára, és mindent a partírnoknak kell intéznie - sokkal kevesebb bérért.64 A beosztottja által emelt vádpontokra a partkapitány az alábbi nyilatkozatot adta: „[...] Mindenekelőtt önigazolásom s a valódi tényállás kivetítése végett szükségesnek tartom kimutatni azon indokot, mely nevezett írnok urat arra bírta, hogy ellenem a legaljasabb rágalmakat magában foglaló, megbuktatásomat célzó, ilyetén panasszal lépjen fel. Köztudomású dolog azon ténykörülmény, miszerint folyó évi július hó 8-án Kirisits Jósef hites írnok urat a Tekintetes Tanácsnak pénzsikkasztás, részeges magaviseleté, és a felekkeli durva bánásmódjáért, noha már többször ezen utóbbi tényeiért 909
