Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Herédi Attila: Partrendőrség Pesten (1870–1874)
PARTRENDÖRSÉG PESTEN (1870-1874) is hiányzott senkinek. Mindenesetre Thaisz Elek jóvoltából 1872 júniusában a parti rendőrség immár a Duna vízfelületére is kiterjeszthette működését. Ezzel az intézkedéssel és a vezetőcserével úgy tűnt, hogy rendeződik a partrendőrség ügye. Néhány hónap elteltével azonban Kiss Károly rátermettségét is kikezdték — ez alkalommal az ügyfelek kérték a partkapitány leváltását, méghozzá mindjárt „magasabb helyen”, vagyis a Belügyminisztériumban: „A különböző gőzhajózási társulatok kapitányai részéről a közmunka- és közlekedési magyar királyi miniszter úrhoz intézett és elintézés végett hozzám áttett kérvényét, melyben Kis N-nek [sic!] városi partkapitányává lett megválasztatását szakképzettség hiánya miatt megsemmisíttetni kérik, a város közönségének oly felhívással küldöm meg, hogy a panasz indokoltsága felett kellő tájékoztatást szerezvén, e felett saját hatáskörében intézkedjék, s megállapodásáról a folyamodókat értesítse. Budán, 1872. évi február hó 26-án, a miniszter helyett Zeyk Károly államtitkár.” A pesti tanácshoz érkezett utasítás hátiratán ez olvasható: „Alkotmányos kormányformák alatt a köztörvényhatóság autonóm jogánál fogva a szabad választás korlátozható nem lévén, erről folyamodók kérvényük visszaadása mellett értesítettek. Pesten, 1872. március hó 2-án tartott városi tanácsülésből.”60 60 BFL IV.1303.E I. 58/1871. 128-129. 61 BFL IV.1303.E I. 330/1872. 15. A partkapitányt tehát nem sikerült elmozdítani állásából, így Kiss Károly tovább folytathatta tevékenységét. 1872. április 24-én az alábbi feljelentést tette az egyik hajótulajdonos ellen: „Tekintetes Érti Károly Ur! A tekintetes főkapitányi hivatalnak 17600/872 szám alatti szigorú rendelete következtében van szerencsém tekintetes Uraságodnak tudomására juttatni, miszerént az Ön tulajdonát képező Barcs nevű gőzhajónak, mert hajóleveleit felmutatni nem tudván, a közlekedés Pest és vidékén megtiltatik, s ezúttal figyelmeztetem, hogy azon esetben is, ha az engedélyt az illető helyről kinyeri, gőzhajójára okleveles kapitányt vagy hajóvezetőt szíveskedjék alkalmazni.”61 Ebből a rövid, hivatalos felszólításból is kitűnik, hogy Kiss Károlynak az előző partkapitányhoz képest tanult modora volt, azonban a hajótulajdonos hivatása ügyvéd volt, aki szofisztikáit, ám szarkasztikus válaszában kioktatta az ellene intézkedni próbáló tisztet. A pesti tanácshoz küldött levelében Érti Károly kifejtette: hajózási engedélyről szólva azt nem tartja bajnak, hogy a minisztérium szabályok közé szorítja a hajózást, de szerinte a törvény a részletekre nem terjed ki, a korlátozó szabályrendeletekről meg ő nem értesült. A letiltott tulajdonos arra is felhívta a figyelmet, hogy a gőzhajó kazánját még a vízi jármű előző gazdája szakszerűen levizsgáztatta, és a tulajdonosváltással a gőzgép minősége nyilván nem változott... Érti a továbbiakban értetlenségét fejezte ki az őt ért eljárással kapcsolatban: „[...] mert hogy is 908
