Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Herédi Attila: Partrendőrség Pesten (1870–1874)
PARTRENDÖRSÉG PESTEN (1870-1874) város nemes Tanácsánál egy partkapitányi hivatal üresedésbe jött, és egy oly egyén által volna betöltendő, aki annak megfelelne.” A pályázó kifejtette, hogy személyesen kívánt volna beszélni a főkapitánnyal, de csak a számvevőt tudta megtalálni. Ez mindenesetre gyakorlatias, mondhatni, rámenős személyiségre vallott, az viszont, hogy a jelentkező saját bevallása szerint „uradalmi kasznár”, aki Székelyhídon, vagyis a hajózható vizektől elég távol lévő, bihari településen élt, így gyaníthatóan vajmi kevés folyami tapasztalattal rendelkezhetett (hiába volt egyébként „48-as huszárszázados”, aki beszélt magyarul, németül, tótul, oláhul és „valami keveset diákul,” valamint „írni képes magyar és német nyelven”), nem tette őt a tanács szemében komolyan vehető jelentkezővé.49 49 BFL IV.1303.fL 27/1870. 472-472. 50 Katholikus Néplap, 1856. 56. sz. 403. 51 Wunder Frigyes is belekeveredett az 1870-ben elhunyt Pausenberger, az „ismert pesti Harpagon ” va gyona elleni cselszövésbe. Pazar Lajos, a néhai ügyvédje annak vagyonát csalárd módon akarta megkaparintani, amiben segédkezett Wunder ügyvéd úr is, aki akkor városi kórházi tisztviselőként dolgozott. Az ügy miatt pár hónap elzárásra ítélték. Pesti Hírlap, 1887. január 12. 11. 52 Az áradások során tanúsított szolgálataiért kapott kitüntetést. Budapesti Hírlap, 1855. július 20. 1. 53 A pályázóról elhangzott az 1871. augusztus 8-i pesti tanácsülésen, hogy „már előbb a dunai hajózásnál volt elfoglalva, s így már ezen állásában a partkapitányi tisztséghez szükséges ismereteket megszerezhette, de másrészt még a tanács előtt ismeretes lévén az, hogy Csasznek József az alkalommal, midőn az elmúlt tavaszon a várost árvízveszély fenyegette, működésével helyismeretet, buzgalmat és ügyességet tanúsított.” BFL IV.1303.f. I. 58/1871. 239-240.; A Hon, 1871. szeptember 21.3. 54 A férfi érdekes módon nem a DGT-nél, hanem egy konkurens cégnél, az 1865-ben alapított Középdunai Gőzhajó-Társaságnál dolgozott kapitányként. Pesti Napló, 1867. február 13. 2. 55 Csasznek József találmányával indult az 1871-es londoni nemzetközi kiállításon, majd 1873-ban a bécsi világkiállításon is. Ellenőr, 1871. szeptember 8. 3.; Budapesti Közlöny, 1873. február 17. 4. 56 Budapesti Közlöny, 1870. június 12. 20. A csődöt 1872-ben megszüntették. 57 Mindenesetre a későbbi forrásokban is hajóskapitányként bukkan fel a neve, például Vasúti és Közlekedési Közlöny, 1879. szeptember 30. Wunder Frigyes késve adta be jelentkezését, de ő amúgy is ellentmondásos figurának tűnik: az egykori honvéd százados, aki az „Aggharcosok Egyletének” titkáraként, a Szent István Társulat egyik alapítójaként50 és ügyvédként is ismert személy volt, korántsem bizonyult feddhetetlen életűnek. Neve alperesként előkerült egy végrendelet-hamisítási ügyben, illetve évekkel később egy kocsmárossal folytatott perlekedése során azt vágták a fejéhez, hogy „ügyvédi oklevelét elveszítette”, ezen kívül részeges ember, aki „volt már elzárva is”.51 Krajner Edéről csak azt tudni, hogy vasúti tisztviselő volt - ellenben a Ferenc József által is kitüntetett52 Csasznek József, akit a tanács egy része is támogatott a pályázat során,53 Gumához hasonlóan tapasztalt hajóskapitány volt,54 emellett ismert feltaláló és hajózási szakember.55 Kicsit furcsának tűnik, hogy egy ilyen kvalitású és több lábon álló ember miért jelentkezett egy sok kötöttséggel járó, hivatali állásra, de az a tény, hogy 1870-ben csőd alatt állt,56 kicsit más megvilágításba helyezi a dolgokat.57 Kiss Károly régóta állt a város szolgálatában - talán ennek is köszönhető, hogy végül ő nyerte el a megbízatást: a pesti közgyűlés szavazása alapján: „Kiss 906
