Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Herédi Attila: Partrendőrség Pesten (1870–1874)
PARTRENDÖRSÉG PESTEN (1870-1874) lévén az is, hogy a közönség a parti felügyelőt minden időben egy bizonyos helyen feltalálhassa; ezen okból a Dunapart középpontján, jelesen a piaristák épületében egy nagy irodának megfelelő boltot szemléltem ki, melynek évi bére 800 ft és mely folyó évi november hó első napján megürül. Van szerencsém tehát a Tekintetes Tanácsot felkérni, miszerint fennebbi minden tekintetben megfelelő boltnak félfogadására beleegyezését adni méltóztatnék.”39 39 BFL IV. 1303. fi. 27/1870. 286-289. A Városházához hasonlósan ezt az irodahelyiséget is lebontották a 20. század fordulóján az Erzsébet híd építése miatt. 40 BFL IV.1303.f I. 27/1870. 497-502. Személyi, szervezési problémák A partrendőrséget kifejezetten a partjavadalmi jog ellenőrzésére hozta lére a pesti tanács, közvetlenül a városi főkapitánynak alárendelve. Tevékenységi körébe tartozott a Pestre érkező hajók engedélyeinek ellenőrzése, a díjak beszedése, kikötések és rakodási munkák irányítása. Az egység fő feladata emellett mindennemű vízi közlekedés szemmel tartása, illetve a Duna-parton általános felügyelet biztosítása, a közrend fenntartása volt. Intézkedési jogkörrel még a partkapitány is csupán bizonyos esetekben bírt, a legtöbb esetben a főkapitány volt jogosult eljárni (például kérelmek elbírálására, egyes döntések stb.), de természetesen a városiaknak és a hajósoknak a partkapitánnyal mint az alkapitányokkal egyenrangú hivatali személlyel kellett tárgyalniuk. Még fél év sem telt el a partrendőrség felállítása óta, mikor 1871 márciusában panaszok érkeztek Guma kapitány ellen, azzal vádolva őt, hogy képtelen rendet tartani a rá bízott területen, valamint jogosulatlanul járt el egyes ügyekben. Az egyik ilyen esetnél a pesti városi tanács kihallgatási jegyzőkönyvében, amelyet Endrődy Ferenc és Csider János partbiztosokkal vettek fel, bepillantást nyerhetünk a parton zajló eseményekbe is: a nevezett két tanú egybehangzóan azt állította, hogy március 28-án id. Strausz Salamon téglagyáros két, „cserépzsindellyel” megrakott hajójával az alsó Dunaparton tiltott helyen (Wallenfeld Károly városi kőszállító vállalkozó kibérelt partszakaszán) akart kikötni, és a partbiztosok felszólítására, hogy ereszkedjenek lejjebb, azt kiabálta, hogy „nekem itt nem parancsol senki, mert én olyan polgár vagyok, mint a főkapitány, 400 ft adót fizetek, nem kell ide biztos, magunk is elvégezzük, amit kell”.40 A vád szerint a hajós még arra is felbíztatta a rakparton tartózkodó napszámosokat, hogy kövezzék meg a partbiztosokat, de a vallomások szerint ez nem felelt meg a valóságnak. A tanúk ettől függetlenül a további bajokat („népcsődülés és közbotrány”) elkerülendő, eltávoztak a helyszínről, és csak 30-án tértek vissza, amikor is csak ifj. Strausz volt jelen, és már semmi probléma nem állt fenn a kikötőhelyen. 902
