Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Herédi Attila: Partrendőrség Pesten (1870–1874)
PARTRENDÖRSÉG PESTEN (1870-1874) A Duna jobb partján az áramlatok és a partviszonyok kevésbé kedveztek a hajókikötésnek, de a főbb indok, amiért a rakpartok kikövezése elsősorban a pesti oldalra koncentrálódott, az Pest dinamikus fejlődése volt, hiszen a város növekedése és élénk kereskedelme itt kívánta meg az áruk többségének kirakodását. Később, az 1870-es évtizedben azonban a budai szakasz kiépítése is megkezdődött.19 19 Varrók Endre: A budapesti Dunaszakasz szabályozása. Hidrológiai Közlöny 2. (1988) 87-98., különösen: 92. 20 Az életmentők pénzjutalmat kaptak a tanácstól, és a sajtó is megemlékezett hőstetteikről. Simay László, a Lánchídról a Dunába esett vargamester a rakpartépítésről a folyam közepére behajózó kimentőinek hálából nyolc forintot adott, de azok később a kapitányságnál is megjelentek életmentési jutalmukat kérve. BFL IV.1303.f 1226/1864. 21 Sok dunai uszodát a katonaság épített a saját használatára, ahol a fából készült öltözőkkel és stégekkel elkerített partrészeken a folyó hullámterében folyt az úszás oktatása és gyakorlása. A többi fürdőt vállalkozók építették a városlakók számára. Ezeknél az intézményeknél a vízbe fúlás veszélyére kellett leginkább odafigyelni, illetve arra, hogy a vendégek ne akadályozzák a hajók mozgását és kikötését. BFL IV.1313.fX. 1452/1870. 22 A partvám fontos városi jövedelemnek számított. Körösi József: Pestvárosi statisztikai évkönyv (Budapesti Statisztikai Közlemények 7.) Bp. 1873. 144. A kiegyezést követően az állam átvállalta a várostól a rakpartépítés feladatát és költségeit, Pest (majd Budapest) a partdíjakat az építkezések jóváírásaként beszolgáltatta az államnak. BFL Budapest Székesfőváros Tanácsának iratai, Tanácsi Ügyosztályok Központi Irattára (a továbbiakban: IV.1407.b) VII. 599/1874. 23 A partbérletek megújítása körül mindig volt egy kis bizonytalanság, illetve versengés a leendő bérlők között, mert nem igazán voltak olyan „fix” kirakodóhelyek, amelyek éveken át azonos vállalkozóhoz kerültek volna. Ez természetesen a hajósok számára volt kellemetlen, a várost viszont jobb alkupozícióba hozta a partdíjak emelésével együtt. BFL IV.1407.b VII. 97/1874. Természetesen ugyanolyan fontos volt a közbiztonság felügyelete és fenntartása a rakpartokon, illetve a Dunán. A hajóbalesetek során vagy más módon vízbe került emberek kimentése gyakori feladat volt,20 valamint a folyóra telepített csónakházak, illetve „uszodák” engedélyezése, ellenőrzése is rendszeres munkát adott Pest városának.21 A rakpartépítésben a hajózás biztonságossá tételén túlmenően a város számára a leglényegesebb szempont a kikötni szándékozó vízi járművektől beszedendő partdíj volt, amely Pest egyik fontos adóbevételét jelentette.22 A hajók kikötését az egyes hajózási társaságoknak, vállalkozóknak a városi tanáccsal kötött szerződései, illetve a partbérletek határozták meg. Voltak a város saját szükségleteire fenntartott kikötők, helyesebben rakodóhelyek, ahol például a pesti lakosság számára szükséges tűzifát, építőanyagokat deponálták. Ugyanígy a legtöbb nagykereskedő is bérelt bizonyos állandó kirakodóhelyeket a várostól. Az egyes, kirakodásra kijelölt területek felosztása sokszor évente változott, így a kikötésre alkalmas partszakaszokra vonatkozó szerződéseket is gyakran meg kellett erősíteni.23 Egyrészt mert az évek során újabb és újabb szakaszok kikövezése valósult meg; másrészt cserélődtek a partokat bérlő vállalkozók. A Dunán érkező áruk mennyiségét több tényező is befolyásolta: az egyes társaságok rendelkezésre álló hajóinak száma, illetve az adott év eladásra kínált terményeinek és 898
