Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Kenyeres István: A budai és pesti vásárok a középkortól a 19. századig
KENYERES ISTVÁN Mivel Magyarország egyik fő exportcikke, a gyapjú kereskedésének valóban a Medárd-napi vásár volt a legfontosabb alkalma, amely egybeesett a német területek legjelentősebb gyapjúvásárának, a boroszlóinak az időpontjával, észszerű javaslatnak tűnt a vásár két héttel későbbre helyezése. A külföldi kereskedők így a pesti vásáron is ki tudták volna elégíteni egyre növekvő gyapjúigényüket, tehát a javaslat szerint már nem csupán hazai, hanem nemzetközi kontextusban is szintet léphetett volna a pesti Medárd-napi sokadalom. A Helytartótanács 1847-ben hagyta jóvá a javaslatot. A vásár első, végül egy héttel későbbre való áthelyezésére 1848 tavaszán került sor, ekkor keletkezett Pest utolsó uralkodói privilégiumlevele. Mivel az ismert események, a felelős magyar minisztérium megalakulása és más politikai, közigazgatási feladatok között a városnak nem volt elég ideje, hogy a küszöbön álló Medárd-napi vásár kapcsán a megfelelő előkészületeket megtegye. Klauzál Gábor kereskedelmi miniszter 1848. április 18-án Pest városához intézett rendelkezésében, hivatkozva arra, hogy „Pest város polgármesterének hanyagságából” csak április 11-én tették közhírré a Medárd-napi vásár áthelyezését - annak ellenére, hogy a Helytartótanács a döntésről már 1847. június 22-én tájékoztatta a várost a megváltozott időpontról -, a pesti kereskedők nem értesültek időben a vásár elhalasztásáról, ezért arra az évre felfüggesztette az 1848. évi vásártartási diploma rendelkezéseit. Jellemző a helyzetre, hogy 1848. április 21-én egyszerre két hirdetmény is napvilágot látott, az egyik szerint az új uralkodói privilégium és rendelet alapján a vásár 8 nappal később kezdődik, így Medárd az elővásár határnapja lett volna, május 28. helyett június 4-ei kezdéssel. Ugyanaznap került kiadásra Pest város tanácsa — Klauzál miniszter utasítására kelt — hirdetménye, miszerint „minden innen támadható kereskedői bonyodalmak elhárításául ez idén az eddigi szokás szerint, és így azon hétben, amelybe Medárdnapja esik, az elővásár pedig azt megelőző hétben fog tartatni”.59 így az utolsó pesti vásárprivilégiumot nem hajtották végre, és az is ismert, hogy később sem helyezték át a kéthetes vásár időpontját. 59 Klauzál Pest városához intézett rendeletét és az elhalasztásról szóló hirdetmény fogalmazványát lásd BFL IV.1303.C. 51/1848.; Mindkét hirdetményt lásd Nemzeti Újság, 1848. április 21. (682. sz.) 1238. Fővárosi vásárrend 1867 és 1949 között A fentebb bemutatott, a heti vásárok tekintetében a középkori, míg az országosok esetében a 17 század végi alapokból kiinduló vásárrendszer fennmaradt a dualizmus korában és az azt követő időszakban is. Nem lepődhetünk meg ugyanakkor, hogy az országos vásárok és a heti állatvásárok a pesti vásárnapokra alapozva kerültek be az egyesített főváros vásárrendjébe. Érdemes idézni Riegler László 891
