Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Kenyeres István: A budai és pesti vásárok a középkortól a 19. századig
A BUDAI ÉS PESTI VÁSÁROK A KÖZÉPKORTÓL A 19. SZÁZADIG vásárigazgató 1880. évi jelentését: „Magyarország fővárosában Budapesten országos marha- és juhvásár tulajdonképen 4. van, ezen vásárok és pedig: 1 szőr »József« - napi mindenkor a József napot megelőző legközelebbi Vasárnap és Hétfőn; 2 or [sic!] »Medard«-napi Június 8-át megelőző legközelebbi Vasárnap és Hétfőn; 3 szór. »János«-napi Augusztus 29. és 30-án, más években pedig szintén mindig a megelőző legközelebbi Vasárnap és Hétfőn; 4.szer »Lipót«-napi, November hó 15.ét megelőző legközelebbi Vasárnap és Hétfőn tartatik. Van ezenkívül 52. heti marhavásár és juhvásár, ezen vásárok minden héten nevezetesen a marhavásár Csütörtökön, a juhvásár pedig Szerdán tartatik meg, kivéve azon eseteket, midőn Csütörtökre valamely ünnep esik, ily alkalmakkor a marhavásár Szerdán, a juhvásár pedig Kedden tartatik meg.”60 60 Riegler László vásárigazgató jelentése a fővárosi országos és heti állatvásárok helyéről, idejéről és a felhajtott állatok számáról. 1880. február 20. Források Budapest múltjából II. Források Budapest történetéhez, 1873-1919. Szerk. H. Kohut Mária. (Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2.) Bp. 1971. 182. (No. 83.) Ajuhvásárt 1885-ben áttették keddre. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1885. szeptember 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve 761. 61 Rendeletek tára, 1892. 179. A kereskedelemügyi m. kit. ministernek 45.899. szám alatt valamennyi vármegye és törvényhatósági joggal felruházott város közönségéhez intézett körrendeleté, az országos- és hetivásárok tartása, új vásárok engedélyezése, valamint a vásárok áthelyezése a pótvásárok tárgyában. 2029. Az 1892. évi rendeletek tára is ezt a vásári rendet határozza meg: „Budapest, márcz. második vasárnapján (József); május utolsó vasárnapján (Medárd); aug. harmadik vasárnapján (János lefejezése); november első vasárnapján (Lipót) kezdődik, s mindegyik két hétig, azaz bezárólag a második hét szombatjáig tart, mely vásárok alkalmával a marha- és lóvásárok a jelzett vásári időtartam közepén, azaz a második vasárnapon és hétfőn tartatnak. A kirakóvásárok első napját megelőző szerdai naptól a kirakó vásár keddi napjáig bőrirha-vásárok. A két külön lóvásár közül az egyik az április 24-ét (Szent György napot) magában foglaló hét vasárnapja előtti vasárnapon, hétfőn és kedden; a másik pedig okt. 1-ső vasárnapján, hétfőjén és keddjén tartatik.” Ugyanitt ismertetik a városrészek heti vásárnapi rendjét is: „I. kér. (Tabánban) hétfőn; (Krisztinavárosban) csütörtök; (Tabán) pénteken; (Várban) szombaton. Vasárnap az egész kerületben. II. kér. szerdán és szombaton és vasárnap. III. kér. kedden és pénteken (O-Budán), csütörtökön (Újlakon) vasárnap az egész kerületben. A IV, V, VI., VIL, VIII. és IX. ker.-ben kedden, pénteken és vasárnap. X. ker.-ben csütörtök és vasárnap. Heti állatvásárok: I. kér. pénteken, szombaton pedig borjú és sertésvásár; II. kér. szerdán borjú- és sertésvásár; csütörtökön szarvasmarha és lóvásár; X. kér. csütörtök és vasárnap sertésvásár.”61 A felsorolásból látszik, hogy a középkori Buda szombati vásárnapja fennmaradt a Várban, a középkori szerdai vásárnap szintén, igaz ez már a 17. század végén átkerült a jobban megközelíthető és nagyobb vásártérrel rendelkező 892
