Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Kenyeres István: A budai és pesti vásárok a középkortól a 19. századig
KENYERES ISTVÁN 1797-1798-ban 19 254, 1798-1799-ben 21 845 forintra rúgtak,^ tehát az 1770-es évekbeli jövedelmek több mint kétszeresére. A városgazdálkodásban játszott szerepük ugyanakkor valamelyest csökkent, de még mindig meghatározónak bizonyult (18%). A pest-budai vásárok helye a 18—19. században Hol tartotta Buda és Pest a vásárait a 18-19. században? Buda kereskedelmi központja a Vízivárosban volt a 18. században. A korabeli Felső vásártéren (Obere Markt/ Haupt platz, később Bomba, majd Batthyány tér) volt az országos vásár, az Alsó Vásártéren (Untere Markt, később Kapucinus tér, ma Szilágyi Dezső tér) a szerdai heti vásár, míg a szombati a Várban a Főtéren (Haupt platz, a mai Szent György tér). Ugyan a Felső Vásártérről azt vélte a budai tanács, hogy hosszú távon alkalmas lesz országos vásárok lebonyolítására, mivel az itt lévő hajókikötő, harmincadhivatal, városi vámhivatal, fogadók révén az infrastruktúra rendelkezésre állt. Hamar kiderült azonban, hogy erre a célra már a 17-18. század fordulóján is szűkösnek bizonyuló terület, ahol ráadásul az állatvásárral járó szag is zavaró volt, nem megfelelő, a tanács azonban hiába kísérletezett más vásártér kijelölésével a városfalakon kívül, nem járt sikerrel. A 19. század elejére az országos vásárokat már a téren túlnyúlva, a Fő utca vonalán egészen délre, a kapucinusok templomáig, északon pedig az Erzsébet-apácák templomáig rendezték meg.46 A szombati hetivásároknak a 17 század végétől a Fehérvári kapu és a Vízvárosi kapu közötti terület, a mai Dísz tér környéke adott otthont, majd a 18. század első negyedétől a 19. század második feléig a Szentháromság tér és környéke lett a meghatározó, de vásárnapokon lényegében az egész Vár öszszefüggő piactérré változott.47 A később még tárgyalandó, az 1820-as évektől tartott tabáni hetivásár helye a városrész centrumában, a Hetivásár téren (Forum Nundinale hebdomadale, ma Döbrentei tér) és az ott található vámházból kiágazó utca (nagyjából a 19. századi Virág utca vonala) két oldalán található görögkeleti és katolikus templomok között húzódott, míg az 1845-től működő krisztinavárosi hetivásár helye a Horvát kert és a krisztinavárosi plébániatemplom közötti területen volt.48 45 Az 1797. november 1.-1798. október 31. és 1798. november 1.-1799. október 31. közötti pesti városi számadások alapján. BFL IV. 1213.b. 46 Gém Eleonóra: A polgárváros rendje. Társadalom, tér, nyilvánosság Budán (1686-1741). (Várostörténeti tanulmányok 18.) Bp. 2022. 176-177.; Simon K: Buda II. atlasz i. m. 2.,24., 53. 47 Uo. 2., 23. 48 Simon Katalin: Városi tér - egyházi tér. A katolikus egyház városi térhasználata a 18. századi Budán. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv 14. (2020) 13.; Simon K: Buda II. atlasz i. m. 79. A krisztinavárosi vásártérre lásd alább. A pesti heti vásárokat a Városháza előtti Főtéren tartották még a 19. század utolsó harmadában is, a városnak ugyanakkor szüksége volt egy nagyobb piactérre, ez lett az 1780-as évek végétől a Duna partja felől is jól megközelíthető Neue Markt, 887
