Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Kenyeres István: A budai és pesti vásárok a középkortól a 19. századig
A BUDAI ÉS PESTI VÁSÁROK A KÖZÉPKORTÓL A 19. SZÁZADIG vásároktól.43 Hozzá kell tennünk, hogy az érvelés nem minden elemében megalapozott, illetve nem biztos, hogy valóban ezek az okok húzódtak meg a javaslat mögött. Vízkereszt a karácsonyi ünnepi időszak zárónapja volt, tehát a teljes időszak kedvezőtlen volt, amit valóban tetéztek a közlekedési nehézségek. Margitnappal feltehetőleg az volt a probléma, hogy közel esett Medárdhoz, a pestiek e napon tartott, valóban országos hírű és jelentőségű vására fontosabb volt, amivel nem volt értelme versenyre kelni. A Szent Mihály-napi hagyományos szüreti időszakra való hivatkozás ugyanakkor jogos lehetett, különösen Buda esetében, amelynek polgárai maguk is jelentős szőlőkkel rendelkeztek, így a vásárok és a szüretek egy időben történő lebonyolítása valóban nehézségeket okozhatott. Az 1780-ban kiadott privilégium a budai vásárokat átrendezte: március 1-jére, június 27-ére (Szent László napjára), szeptember 14-ére (Szent Kereszt ünnepére) és november 30-ára (Szent András napjára) rendelte el a megtartásukat. 43 Nagy L.: Budapest története i. m. 119. 44 Az I. Ferenc által kiadott óbudai privilégiumlevél eredeti példányát lásd 1823. május 30. BFL V. 1 .cc. Érdemes megjegyeznünk, hogy Óbuda mezőváros 1823-ban kapott évi négy országos vásár tartására engedélyt (február 16. — Szent Julianna, május 25. — Szent Orbán, augusztus 15. - Szűz Mária mennybemenetele, november 1. - mindenszentek ünnepén), olyan napokra, amelyek jól összehangolhatok voltak a budai és pesti országos vásárok időpontjaival.44 (5. táblázat) 5. táblázat Országos vásárok napjai Budán, Pesten és Óbudán (1694-1848) Évkör Buda Pest Óbuda 1694/1696-1780 január 6., április 23., június 10., szeptember 29. március 19., június 8., augusztus 29., november 15. 1780-1848 március 1., június 27., szeptember 14., november 30. ugyanaz (1823) február 16., május 15-, augusztus 25., november 1. Pest városának a budaival egyidőben, 1780-ban kiadott uralkodói privilégiuma megerősítette az országos vásártartási jogot az 1694. évi, Lipót által kibocsátott oklevélben megjelölt napokra, kiegészítve azzal, hogy míg ezek a vásárok az adott ünnepnappal együtt hatnaposak és hétfővel veszik kezdetüket, addig a budaiak az ünnepet megelőző vasárnap. Az országos vásárok átszervezése sem hozta meg a várt sikert a budaiaknak, igaz, mint fentebb utaltunk rá, az 1780-as évektől már nagyobb összegen értékesíthették a vásárvámok bérleti jogát: 1798-ban 5648, 1829-ben 6242, 1838- ban pedig 9826 forint volt a vásárvám jövedelme, ami a város jövedelmeinek 4-5%-át tette ki. A pesti vásárjövedelmek az 1780-1790-es években is számottevők voltak: 886
