Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Kenyeres István: A budai és pesti vásárok a középkortól a 19. századig
KENYERES ISTVÁN 2. táblázat Buda és Pest 1703 utáni vásártartással kapcsolatos kiváltságai35 35 1 78 0. december 9. Bées. II. József négy országos vásár tartását engedélyező, új vásárnapokat kijelölő privilégiuma Buda részére. BFL IV.1018 No. 112.; 1820. május 12. I. Ferenc tabáni hetivásár (hétfői napon) tartását engedélyező privilégiuma Buda részére. BFL IV.1018 No. 512.; 1845. február 13. Bées. V. Ferdinánd krisztinavárosi csütörtöki piacot engedélyező privilégiuma. BFL IV.1018. No. 12.; 1780. december 9. Bées. II. József négy országos vásár tartását megerősítő és kiegészítő privilégiuma Pest város részére. BFL IV1227.No . 9.; 1817. november 13. Grác. I. Ferenc keddi és pénteki hetivásártartás mellett szerdai napokra állatvásárt engedélyező privilégiuma Pest város részére. BFL IV. 1227. No. 10.; 1848. április 6. Bées. V. Ferdinánd privilégiuma, a Medárd-napi vásár nyolc nappal később való megtartásáról Pest város részére. BFL IV1227.No . 11. 36 Kubinyi szerint a késő középkorban (is) Pesten az állat- és a borkereskedelem volt a domináns. KubinyiA.: Budapest története i. m. 97. Buda Pest 1780. II. József négy országos vásár tartását új időpontokra engedélyező privilégiuma 1780. II. József négy országos vásár tartását megerősítő privilégiuma 1817. I. Ferenc keddi és pénteki hetivásártartás mellett szerdai heti állatvásár-tartási privilégiuma 1820. I. Ferenc tabáni hetivásár (hétfő) tartását engedélyező privilégiuma 1845. V. Ferdinánd a krisztinavárosi csütörtöki hetivásárt engedélyező privilégiuma 1848. V. Ferdinánd privilégiuma a Medárd napi vásár 8 nappal később való megtartásáról A budai és pesti vásárok gazdasági jelentősége a 18. században A két város 1689-ben privilégiumot nyert a hetivásárokra, amelyek gazdasági jelentősége — az egyre gyarapodó lakosság miatt is — folyamatosan növekedett, amire számos adatot tudunk hozni főként a pesti számadáskönyvek alapján. Jól látható például, hogy az egész évben, azaz a hetivásárokra érkezőktől szedett kövezetvám összege az 1770-es évekre két-háromszorosára rúgott az országos vásárok idején szedett és külön nyilvántartott kövezetvámokénak. Budán, ahol az országos vásárok jövedelmei csekélyek maradtak, a hetivásárok még inkább felértékelődtek. A két város országos és hetivásárait elvben összehangolták, de mint látni fogjuk, a vásárok időpontjai inkább Pestnek kedveztek. Pestnek helyzeti előnyt jelentett síkvidéki fekvése, amely jobb és több lehetőséget kínált nagyszabású állat- és gabonavásárok tartására, mint a szűkebb fekvésű Buda vízivárosi területei, ahol az országos vásárokat tartották. Ezek a felsorolt adottságokból fakadó előnyök, illetve hátrányok már a középkorban is megfigyelhetők voltak.36 Buda számára a visszafoglalást követően nagy hátrányt jelentett, hogy a középkorral szemben nem lett de facto fővárossá, és nem volt királyi székhely. Az udvar jelenléte és kiemelt fogyasztói szerepe volt az a tényező, amely a középkorban ellensúlyozta 881
