Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Kenyeres István: A budai és pesti vásárok a középkortól a 19. századig
A BUDAI ÉS PESTI VÁSÁROK A KÖZÉPKORTÓL A 19. SZÁZADIG a kereskedelmi szempontból már akkor is előnytelenebb adottságokat. Buda viszonylag kis területű vásárterekkel rendelkezett, a város dombtetőn való elhelyezkedése a hetivásár szempontjából sem számított előnyösnek, közvetlen közelében pedig nem volt elegendő méretű legelő egy komoly állatvásár megtartásához, amihez az Alföld felől felhajtott állatokat még a Dunán is át kellett volna juttatni. Ez a probléma a gabona- és később a gyapjúkereskedelem kapcsán is fennállt. Mivel Buda esetében nem volt tehát semmi, ami ellensúlyozta volna e hátrányokat, Pest kedvezőbb adottsága és közvetlen — dunai átkelést nem igénylő — kapcsolata a fő beszállító területekkel zavartalanabbul érvényesülhetett. A budai, illetve a pesti vásárok eltérő látogatottságára, jövedelmezőségére jó mutató a beszedett kövezetvám összegének alakulása. (1. diagram) 1. diagram Budai és pesti kövezetvámok összege 1696-1703 (forint)37 1697-től 1703-ig tehát hullámzó, bár alapjában véve növekvő tendencia figyelhető meg Budán, míg Pesten csupán az 1703-ból rendelkezésre álló adat is azt mutatja, hogy a Duna jobbparti város vásárai sokkal látogatottabbak voltak már ekkor is, mint a balparti egykori fővárosé. 37 Adatok a budai számadáskönyvek (BFL IV.1006.e.) alapján, illetve Kenyeres István: Buda gazdálkodása a török alóli felszabadulástól a Rákóczi-szabadságharc kezdetéig. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv 7. (2012) 377-400., valamint Nagy Lajos: Budapest története a török kiűzésétől a márciusi forradalomig. Budapest története III. Szerk. Kosáry Domokos. Bp. 1975. 114. (Budára részben eltérő adatokkal). 882
