Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Kenyeres István: A budai és pesti vásárok a középkortól a 19. századig
A BUDAI ÉS PESTI VÁSÁROK A KÖZÉPKORTÓL A 19. SZÁZADIG A szombati vásárnap áthelyezésének időpontjára támpontul szolgálhat, hogy Budán a Szent Mária Magdolna-plébániatemplom előtti piactér Szombatpiac/Szombathely a 14. század első harmadától adatolt. A hol locus, hol locus fori, hol forum ZombatheU Sambathel/ZombathellsZ. elnevezés a középkorban végig megmaradt, 1502-ben pedig így hívták a teret: locus seu fórum Sabbati Z Feltevésemet támasztja alá az is, hogy a szerdai és szombati hetivásáron történő árusítást írta elő a budai német mészáros céh 1481. évi - 1482-ben Buda város által átírt, 1484-ben Mátyás király által megerősített, majd II. Ulászló idejében is átírt - céhlevelének 4. artikulusa is.17 1481-ben tehát biztosan e két napon, szerdán és szombaton volt a hetivásár. Kubinyi a mészáros céh iratait közlő kötet bevezető tanulmányában úgy vélte, hogy ez a rendelkezés a céhlevélben 15. század előtti lehetett.18 Ennél sokkal kézenfekvőbb magyarázat, hogy az 1481. évi céhlevél a tényleges helyzetre vonatkozott, azaz ekkor szerdán és szombaton volt a budai hetivásár, és ez így szerepelt még az 1514. évi II. Ulászló-féle átírásban is.19 téren (in der auch königlich Statt Pesst auf dem grossen Platz hinwerts der Pfar Kirch) kedden és pénteken heti piac tartását engedélyezte, ezen is déli 12 óráig lehetett szabadon árulni. A rendelet fogalmazványa: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) E 279 3. cs. fol.437rv. A vásárokon 12 óráig működő szabad piacot a Budai Jogkönyv (153.§) is említi, a bíró a piaci, azaz a vásárnapokon kitűzette a szabad vásár zászlóját, amelyet délben vontak be, jelezve a vásár végét. Az élelmiszer-árusításra állandóan engedélyt kapó kofák viszont pont ezen idő alatt nem árulhatták portékáikat. Buda város jogkönyve i. m. II. 390. A 12 óráig történő vásározás 1689. évi adata is megerősítheti, hogy valószínűleg a középkori hetivásári rend Budán és Pesten is folyamatosan fennmaradt a török uralom alatt. 16 Végh András: Buda város középkori helyrajza I-II. (Monumenta Historia Budapestinensia 15.) Bp. 2006-2008.1. 83-84. 17 Kis Péter —Petrik Iván: A budai német mészárosok céhének középkori oklevelei (1235/1270-1519). In: A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei. Szerk. Kenyeres István. (Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1.) Bp. 2008. 358. Az oklevélhez közölt regesztában tévesen csütörtök szerepel szerda helyett (uo. 352.), az oklevél szövegében ugyanis feria quarta, azaz szerda van. 18 Kubinyi András: A középkori budai mészároscéh. In: A budai mészárosok középkori céhkönyve i. m. 22—23. 19 Az oklevél 1514. évi átírását lásd Kiss P — Petrik I: A budai német mészárosok i. m. 380-383. 20 Weisz B.: Vásárok i. m. 16-17. 21 Uo. 154. Weisz Boglárka szerint Budán 1320-ban kedden és szombaton, a késő középkorban szerdai, pénteki és szombati napokon volt hetivásár.20 Weisz adatai szerint a keddi vásárnap 1320-ból, a szombati szintén ekkortól adatolt, a szerdai pedig 1388-tól, a pénteki vásárnapra viszont egyelőre csak a Budai Jogkönyv adatai állnak rendelkezésre.21 Ez alapján még annyi vethető fel, hogy a keddi budai vásárnap szerdára való áthelyezése később történhetett meg, mint a pénteki szombatra való áttétele. Ez magyarázatul szolgálhat arra, hogy a Jogkönyvben miért szerepel még a keddi vásárnap és miért nem a szerdai (is) a szombati mintájára, így az is felvethető, hogy a Jogkönyv vonatkozó része korábbi lehet, mint a 14. század utolsó harmada. Pesten csakúgy, mint a tatárjárás előtt, később is kedden és - felvetésem szerint — pénteken tartották a hetivásárt, tehát, mint utaltam rá, egészen a 14. század első harmadáig a budaiak és a pestiek is azonos napon tartották a heti vásáraikat. 876
