Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Kenyeres István: A budai és pesti vásárok a középkortól a 19. századig
KENYERES ISTVÁN Ekkor azonban Buda kitért a keddi nap elől szerdára, a pénteki elől szombatra, így alakulhatott ki az a vásári rend a késő középkorban, miszerint kedden Pesten, szerdán Budán, csütörtökön Óbudán,22 pénteken Pesten, míg szombaton újfent Budán került sor hetivásárra. így a főváros és környéke megnövekedett élelmiszer- és más vásári igényeit szinte folyamatosan ki tudták szolgálni. Érdemes megjegyezni, hogy a középkorban a települések többségében csak heti egy vásárnapot tartottak, kettőre csak ritkán került sor (például Szeged vagy Kolozsvár esetében ismert), illetve a heti több, azaz két vásárnap csak az újkorban lett általános. 22 Kubinyi András: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestééig (1541-ig). In: Budapest története a későbbi középkorban és a török hódoltság idején. (Budapest története II.) Szerk. Gerevich László - Kosáry Domokos. 2. kiad. Bp. 1975. 45., 57. Az 1369-től adatolt, de feltehetőleg jóval korábbi előzményekkel bíró csütörtöki óbudai heti vásárnapra lásd még: Weisz B.: Vásárok i. m. 155. 23 Már Fügedi felvetette, hogy ezt a vásárt - legalábbis az Árpád-korban - a minorita kolostor közelében, azaz a mai Dísz tér környékén tarthatták. Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok. Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961) 90-91. Újabban Weisz Boglárka is felveti, hogy az országos vásárt ugyanott tarthatták, mint a németek heti vásárát, a Szent György piacon, azaz a mai Dísz téren és környékén. Boglárka Weisz: Forms and Functions of Market Squares in Medieval Hungary. In: Cities and Economy in Europe from the Middle Ages to the Present: Markets and Trade on the Margins. Routledge 2023. Itt köszönöm meg a szerzőnek, hogy kéziratát a rendelkezésemre bocsájtóttá. 24 KubinyiA.: Budapest története i. m. 106.; Uő: Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése. In: Uő: Tanulmányok Budapest i. m. 135-136.; VéghAz Buda atlasz i. m. 47.; Weisz B.: Vásárok i. m. 154-155. 25 KubinyiA.: Budapest története i. m. 45.; Petrik Iván: A Nyulak szigeti apácamonostor vámkonfliktusai Budával és Pesttel. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv 3. (2008) 230-231. 26 KubinyiA.: Budapest története i. m. 97., 106. Buda már viszonylag korán szerzett jogot országos vásár tartására is. A legrégebbit Felhévízen tartották Pünkösdkor, még Buda alapítása előtt, így ezt a budaiak egyszerűen megörökölték, illetve magukra vonatkoztatták. A feltehetően IV. László (1272-1290) idején megszerzett másik országos vásártartási jogot a 14. századtól általánosan, országszerte elismerték és példaként használták. A vásárt a Váralján, Kisasszony nap (szeptember 8.) előtt és után való héten tartották.23 Valamikor a 16. század elején Buda két újabb országos vásár tartására kapott kiváltságot, a Szentpéter-külvárosba Szent Péter és Pál napjára (június 29.), valamint a városon belül Szent Magdolna napjára (július 22.). Ezek a vásárok azonban nem váltak jelentőssé, pár említésen kívül szinte nyomuk sincs a forrásokban, amit azzal is indokolhatunk, hogy nehezen voltak beilleszthetők egy vásáros kereskedő megszokott útvonalába, mert így pünkösdtől kezdve hónapokon át a fővárosban kellett volna tartózkodnia, ami nem kedvezett a távolsági kereskedelemnek.24 Pest Luxemburgi Zsigmondtól nyert országos vásártartási jogot Vasas Szent Péter napjára (augusztus l.).25 A 16. század elején ismert, hogy Pestnek is már két országos vására volt, a másodikat december 6-án, Szent Miklós napján tartották, ezek a vásárok is két-két hétig tartottak.26 877
