Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Kenyeres István: A budai és pesti vásárok a középkortól a 19. századig
KENYERES ISTVÁN 14. század második felében-végén - a pesti vásárnapot kikerülve - szerdára került át, és a Boldogasszony-plébánia menti területeken, a németek piacterén (a későbbi Szent György piacon) tartották meg. A szombati vásárt a Szent Mária Magdolnatemplom környékén, az úgynevezett Szombatpiacon, a magyarok lakta városrész központjában tartották meg. A Budai Jogkönyv 227. cikkelye a keddi, a Boldogasszony-templom körüli tereken, a német városrészben tartott hetivásár mellett a pénteki vásárnapot említi a magyarok által lakott Mária Magdolna-templom körüli tereken, majd megemlékezik még egy vásárnapról: „szokás alapján kialakult harmadik piacnap, ez pedig a szombat”.11 Kubinyi András szerint kezdetben - a 13. század végétől a 14. század első harmadáig - valóban szombaton volt ez a vásár, és később, a németek nyomására péntekre kerülhetett át.12 A budai hetivásárok napja bizonyosan szerdán (német városrész) és szombaton (magyar városrész) volt a középkor végén.13 A hivatkozott budai jogkönyvbeli artikulus egyúttal úgy rendelkezik, hogy csak két hetivásár legyen Budán. Véleményem szerint a Jogkönyv körüli ellentmondások úgy oldhatók fel, hogy Buda a 13. században egyszerűen átvette a pesti hetivásárokat - hiszen Buda Pest jogaival élt, tehát erre lehetett eredetileg is kiváltságuk -, azaz a keddi és pénteki napokat. (Ez utóbbira később még visszatérünk.) Ezt rögzítette a Jogkönyv is a 15. század elején, mint régi, kiváltságokon alapuló heti vásárnap. A Jogkönyv a szombati vásárnapról már mint szokásról emlékezik meg, azaz a 15. század elején már hagyományosan ekkor lehetett a második vásárnap, hiszen három heti vásár tartását maga a Jogkönyv is tiltotta, de lényegében nem is ismerünk olyan magyarországi várost a középkorban, amelynek kettőnél több heti vásárnapja lett volna, és ez a gyakorlat még a kora újkorban is fennmaradt.14 A keddi vásárnap szerdára helyezése - a pesti vásárnap kikerülésére - logikus lépés volt. Ugyanez lehetett az indoka a feltételezett pénteki vásárnap szombatra való áthelyezésének. A szakirodalom eddig nem figyelt fel rá ugyanis, de 17. század végi adatok alapján joggal feltételezhetjük, hogy Pesten a kedd mellett pénteken is volt hetivásár.15 11 Buda város jogkönyve I —II. Közreadja Blazovich László - Schmidt József. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 17.) Szeged 2011. II. 433. 12 Kubinyi András: Buda kezdetei. In: Uő: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I-II. (Várostörténeti Tanulmányok 10.) Bp. 2009. 19., 68. 13 VéghA.: Buda atlasz i. m. 16-17. 47.; Tringli I.: Vásártér és vásári jog i. m. 1310-1311. 14 Weisz adattárában Pozsonynál szerepel heti három vásárnap: kedd (1335), csütörtök (1409) és péntek (1415) Weisz B.: Vásároki. m. 156. A 19. század első felében Pozsonynak két heti vására volt: kedden és szombaton, ugyanakkor pénteken gyümölcs- és halvásárt tartottak. A. Blaskovits: Pesther und Ofner Wegweiser Kalender für das Gemein Jahr 1837. Pest 1837. 115. 15 1689. május 31. A Budai Kamarai Adminisztráció rendelete hetipiac tartásáról Budán szerdai és szombati, Pesten keddi és pénteki napokra. A rendelet Buda királyi főváros (königliche Haubststatt Ofen) részére szerdai és szombati napokon engedélyezi heti piac tartását, a Fehérvári és a Vízivárosi kapuknál lévő téren (in der königlichen Haubststatt Ofen auf dem großen Plätz negst des Stullweissenburgfer] und Wasser Thors), ezen piacokra bármely paraszt, ország lakos (Bauersman als ander) elhozhatja áruját bármely helyről, és itt déli 12 óráig azokat árulhatja. Az adminisztráció Pest királyi város részére a templomnál lévő nagy 875
