Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Szende Katalin: Buda helye Közép-Európa középkori városfejlődésében
BUDA HELYE KÖZÉP-EURÓPA KÖZÉPKORI VÁROSFEJLŐDÉSÉBEN megfontolásból Innsbruckban rendezte be udvarát Becs helyett.91 Ezzel szemben Mátyás király, miután elfoglalta Bécset, ideje tekintélyes részét a Hofburgban töltötte, és itt is hunyt el.92 91 Peter Moraw: Euy Mittelpunktfunktion Prags im Zeitalter Karls IV. In: Europa slavica - Europa orientalis. Festschrift für Herbert Ludat zum 70. Geburtstag. Hrsg. Klaus-Detlev Grothusen - Klaus Zernack. Berlin 1980. 445-489., itt: 446-447. 92 Richard Perger: Die ungarische Herrschaft über Wien 1485-1490 und ihre Vorgeschichte. Wiener Geschichtsblätter 45. (1990) 53-87.; Szende Katalin: „S nyögte Mátyás bús hadát...” - Hunyadi Mátyás és Becs, 1457-1490. In: Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a magyar királyi udvarban (1458-1490) Kiállítási katalógus. Szerk. Farbaky Péter et al. Bp. 2008. 381-384. 93 Kondor Márta: A királyi kúria bíróságaitól a kancelláriáig. A központi kormányzat és adminisztráció Zsigmond-kori történetéhez. Századok 142. (2008) 403-436. 94 VéghA.: Buda város i. m. 318-326. 95 Moraw, P: Zur Mittelpunktfunktion i. m. 459., 485. 96 Enno Bünz: Die Universität zwischen Residenzstadt und Hof im späten Mittelalter. Wechselwirkung und Distanz, Integration und Konkurrenz. In: Städtisches Bürgertum und Hofgesellschaft. Hrsg. Jan Hirschbiegel. Ostfildern 2011. 229-254.; Kurt Mühlberger: Alma Mater Rudolphina Vindobonensis. Universitas Doctorum, Magistrorum et Scholarium. In: A Companion to Medieval Vienna i. m. 360-391. Budán csaknem egy évszázados folyamat volt az állandó hivatali szervezet megtelepedése és a folyamatos hivatali működés kiépítése. Egyes bíróságok már I. Károly és I. Lajos idején itt működtek. A központosítás folyamata ugrásszerűen felgyorsult, amikor Zsigmond 1408-1410 folyamán Visegrádról áttette ide a székhelyét.93 Ezt követően viszont gyakran hosszú éveket töltött távol Magyarországtól, ami szükségessé tette az utazó király személyétől független hivatalok kialakulását Budán. Ezt erősítette, hogy addigra Buda már vitathatatlanul az ország gazdasági és kereskedelmi központjává vált. A királyi palota és a kormányzati intézmények, továbbá a főhivatalok viselőinek lakóhelyei szinte teljesen elfoglalták a Várhegy platóját.94 Buda adminisztratív központi szerepének kiépülése hasonlóan zajlott Prágáéhoz, ahol a IV. Károly által felállított birodalmi és cseh királyi hivatalok a király jelenlététől vagy távollététől függetlenül működtek.95 Hasonló folyamat zajlott Bécsben IV. Károly veje és riválisa, IV. Rudolf herceg (1358-1365) alatt, és Krakkóban III. (Nagy) Kázmér (1333-1370) idején. Nem véletlen, hogy mindhárom említett uralkodó egyetemet is alapított a saját székvárosában, ezek többek között az országos hivatalok számára is képeztek szakembereket.96 Az, hogy Nagy Lajos alatt a hazai egyetemalapítási szándék nem Budához vagy Visegrádhoz, hanem a pécsi püspöki székhelyhez kötődött, és intellektuális hatása is jóval szerényebb volt, jelzés értékű lehet arra nézve, hogy ez a központosító törekvés Magyarországon még nem érvényesült teljesen. Zsigmond kérészéletű óbudai egyeteme már a fővárosi agglomerációhoz tartozott, bár távol a királyi palotától; Mátyás Academia Istropolitand^ maradt a Duna (Ister) völgyében, de folyásirányban pár száz kilométerrel feljebb, Pozsonyban, és 868