Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Szende Katalin: Buda helye Közép-Európa középkori városfejlődésében
SZENDE KATALIN annak uralmát”.85 Ez a komplex meghatározás különösen hasznos és helyénvaló Buda esetében, hiszen az annak ellenére Magyarország fővárosának tekinthető a 14. századtól, hogy az uralkodó nem feltétlenül tartózkodott a városban.86 Jelen tanulmány kereteit szétfeszítené a Keene-formula összes elemének következetes, összehasonlító elemzése az áttekintésünkben szereplő összes város esetében, de néhány kiragadott példa is fényt vethet arra, mik voltak Buda mint főváros közös vagy hasonló vonásai a többi közép-európai székvárossal. 85 Keene, D.: Capital Cities i. m. 125. 86 Kubinyi András: Buda, Magyarország középkori fővárosa. Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001) 11-22. 87 Werner Paravicini: Getane Arbeit, künftige Arbeit. Fünfundzwanzig Jahre Residenzen-Kommission. In: Städtisches Bürgertum und Hofgesellschaft. Hrsg. Jan Hischbiegel. Ostfildern 2011. 11-22.; József Laszlovszky - Katalin Szende: Cities and Towns as Princely Seats: Medieval Visegrád in the Context of Royal Residences and Urban Development in Europe and Hungary. In: The Medieval Royal Town at Visegrád. Royal Centre, Urban Settlement, Churches. Eds. József Laszlovszky et al. Bp. 2014. 9-44. 88 Peter Clark — Bernard Lep etit: Introduction. In: Capital Cities and their Hinterlands in Early Modern Europe. Aidershot 1996. 2-7. 89 Mészáros Orsolya: A késő középkori Visegrád város története és helyrajza. Visegrád 2009. 63-93. 90 Radvan, L.: At Europe’s Borders i. m. 257-258., itt: 535. A legtöbb kutatás a meghatározás első elemére, az uralkodói rezidenciára vonatkozik, de éppen olyan fontos a második elem, a hivatalok működése is. A német nyelvterületen Residenzenforschung néven meghonosodott kutatási irányzat kimutatta, hogy az utazó királyság és az állandó székhellyel rendelkező királyság közötti lassú átmenet során a hivatalok helyszíne hamarabb állandósult, mint az uralkodó székhelye.87 Mire a „főváros” fogalma azonosult „a politikai élet központjával” a kora újkorban, a bürokrácia központosítása már megtörtént.88 Az itt vizsgált időszakban azonban a stabilitás jelei csak fokozatosan jelentkeztek. Ahogyan a királyi vagy fejedelmi székvárosok elhelyezkedése az egyes országokon belül mutatja, a főváros helye gyakran még a késő középkorra sem állandósult. (1. térkép) E tekintetben Magyarország sok közös vonást mutat a tőle keletre vagy délre elhelyezkedő országokkal. Visegrád példája, ahol a nagybírák magánrezidenciái egyúttal az országos igazgatás központjaként is szolgáltak, továbbra is az uralkodó és bizalmasai közti személyes összefonódás archaikus mintáját mutatja.89 Ez volt jellemző Szerbia, Bosznia, Moldva és Havasalföld esetében is. Például amikor a moldvai vajda áthelyezte székhelyét Szerétből Suceavára, a legfőbb bojárok és a főpapság szintén az új székhely közelébe települtek át. Havasalföldön Bukarest és Târgoviçte váltakozó használata fővárosként a 16. században a mindenkori politikai szövetségektől függően szintén mozgatható adminisztratív apparátust feltételezett.90 De éppúgy találunk példát az uralkodói székhely instabilitására a Habsburg császárok esetében még a 15. század fordulóján is: III. Frigyes Bécsújhelyet részesítette előnyben, miközben fia, I. Miksa stratégiai 867
