Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Szende Katalin: Buda helye Közép-Európa középkori városfejlődésében
SZENDE KATALIN nagyobb számú és szórtabb településszerkezete helyett.67 Hasonló folyamat zajlott le Esztergomban is. Budán a négy plébánia mindegyikének sajátos funkciója volt: a Boldogasszony-templom (közkeletű nevén a Mátyás-templom) volt a város alapításával egyidőben létrehozott plébánia, később egyértelműen a német lakosság szolgálatában. A Szentpétermártír plébánia pár évtizeddel később a városfalakon kívül, a Vízivárosban élő hívek gondozására alakult. A Mária Magdolnatemplom a Várhegy északi felén hosszas küzdelemben, 1391-re szerezte meg a plébániai jogot a magyar lakosság lelki gondozására, plébániakörzete a 15. század első felében dél felé bővült, feltehetően az etnikai viszonyok módosulásának köszönhetően. A negyedik plébánia védőszentje Szent Gellért volt, és az eredetileg Pesthez tartozó Pest minor, a mai Tabán környéke tartozott alá. A 13. század közepétől ez a településrész is Buda joghatósága alá került Alhévíz {Calidae Aquae Inferiores) néven, temploma pedig Buda plébániahálózatának része lett.68 67 Marek Sion: Fundatio civitatis. Städtische Lokation und kirchliches Stiftungsprogramm in Breslau, Krakau und Posen. In: Rechtsstadtgründungen i. m. 107-126. 68 VéghA.: Buda város i. m. 123-135. 69 Rädvan, L: At Europe’s Borders i. m. 245. (Arge§), 301. (Tärgovi§te), 530-533. (Siret), 537-541. (Suceava). 70 Dzenan Dautovic: The Papacy and Marriage Practices in Medieval Bosnia. In: Medieval Bosnia and South-East European Relations: Political, Religious, and Cultural Life at the Adriatic Crossroads. Eds. Dzenan Dautovic - Emir O. Filipovic - Neven Isailovic. Leeds 2019. 113-136., itt: 114. 71 Piekalski, Von Köln nach Krakau i. m. 127-134. Moldvában és Havasalföldön a helyzet még összetettebb volt. A vajdák telepítő politikájának eredményeként katolikus és ortodox templomok egyaránt működhettek, Szereiben és Suceavában pedig az örmény közösség is tartott fenn templomot, sőt püspökséget is.69 Szerbiában az ortodox egyház primátusa érvényesült; itt katolikus templomok csak a bányavárosokban működtek, az uralkodói székhelyeken nem. Boszniában ezzel szemben a 14. és 15. században az uralkodók felvették a katolikus hitet, és a ferences rend obszerváns ágát bízták meg a lelkipásztori teendőkkel saját székhelyükön és más városokban egyaránt.70 A városok vallási életének harmadik fő pillére a szerzetesrendek megtelepedése volt,71 amelyek az uralkodók és a polgárok közti spirituális és fizikai térben működtek. Minden vizsgált városban férfi- és apácakolostorok, társaskáptalanok és konventek gazdag hálózata alakult ki. A 10-12. században jelentősek voltak a monasztikus rendek uralkodói alapítású rendházai, például Prágában a Várhegyen működő, 973-ban alapított, a benedekrendi regulát követő Szent György apácakolostor, a strahovi premontrei prépostság, az I. Kázmér által 1044- ben létrehozott bencés apátság a Krakkó melletti Tyniecben, az ágostonos kanonokok konventje a Boroszló melletti Homok-szigeten, és az ír szerzetesek számára alapított Schottenstift apátság Bécsben. További gyakori elem volt a latin 863
