Századok – 2023

2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Szende Katalin: Buda helye Közép-Európa középkori városfejlődésében

BUDA HELYE KÖZÉP-EURÓPA KÖZÉPKORI VÁROSFEJLŐDÉSÉBEN

kereszténység uralkodói székvárosaiban a lovagrendek jelenléte. Ezek között említhető Prágában a templomosok, a johanniták és a cseh alapítású Kereszt a Vörös Csillaggal rend lovagjai, a Német Lovagrend bécsi rendháza, valamint a Szent Sír lovagjainak rendje Boroszlóban. Mindezeket a keresztes háborúkat aktívan támogató uralkodók alapították.72

72 Lásd a Monarchische

und adlige Sakralstiftungen im mittelalterlichen Polen. Hrsg. Eduard Mühle. Berlin 2012. kötet

több tanulmányát, különösen Józef Dobosz: Herzogliche

und adlige Stiftungstätigkeit im Piastischen Polen des 12. Jahrhunderts. 201-268., itt:

249.;

LiborJan — VitJesensky: Hospitaller

and Templar Commanderies

in Bohemia

and

Moravia: their

Structure and Architectural Forms. In: The Military Orders Volume II: Welfare and Warfare. London 1998.

73 Sion, M.:

Fundatio civitatis i. m.

115-125.; Piekalski, J.: Von

Köln nach Krakau

i. m. 228-230.; Béla Zsolt

Szakács:

Early

Mendicant Architecture in Medieval Hungary. In: Monastic Architecture and the City. Ed. Caterina Almeida Maradó.

Coimbra

2014. 23-34.

74 Szakács

Béla Zsolt:

A

lovagrendek művészete a középkori Magyarországon. In:

Magyarország

és a

keresztes háborúk. Szerk. Laszlovszky József - Majorossy Judit - Zsengellér József. Gödöllő 2006. 239-249., itt: 241-242.

A kolostoralapítások új hullámaként jelentek meg a koldulórendek a 13. század első évtizedeiben, egyidőben a közép-európai városalapításokkal, illetve átalakításokkal. Ennek eredményeként telepedtek meg az 1220-as és ’30-as években a ferencesek és a domonkosok Prágában, Krakkóban, Boroszlóban és Bécsben. Topográfiai elhelyezkedésük gyakran jóval kedvezőbb, mint a nyugateurópai nagyvárosokban épült rendházaiké, általában a fallal körülvett belvárosban, és nem a külvárosokban kaptak helyet. A közép-európai korai koldulórendi alapítások további közös jellemzője volt a jelentős királyi és hercegi részvétel és támogatás, szemben a nyugat-európai városok polgári hátterű alapításaival. Az uralkodók a koldulórendek látványos felkarolásával is erősíteni kívánták dinasztikus reprezentációjukat, amit az a tény is bizonyít, hogy a kolostorok rendre az uralkodói rezidenciát a polgárvárossal összekötő útvonal mentén helyezkednek el Krakkóban, Boroszlóban és Bécsben is.73

Budán és közelebbi agglomerációjában a város viszonylag késői alapítása miatt a monasztikus rendek nem jelentek meg, leszámítva a Nyulak szigetén létesült kis premontrei prépostságot és a kicsit távolabbi kánai bencés apátságot. Fontos volt viszont a stefanita keresztesek gazdag felhévízi rendháza, összhangban a lovagrendek hangsúlyos jelenlétével a többi közép-európai székvárosban. Egyébként a fenti mintázatoknak inkább Esztergom korai kolostorhálózata felel meg, amely egy korai bencés apácakolostor mellett három lovagrendi rendháznak is otthont adott.74

Ezzel szemben a kolduló rendek kolostorainak koncentrációja Budán, Pesten, Óbudán és a Nyulak szigetén messze a legmagasabb volt a Magyar Királyságon belül: az 1280-as évekre az agglomerációban nem kevesebb mint négy ferences és három domonkos rendi férfi kolostor volt, továbbá az ágostonos remeték és a karmeliták is rendelkeztek Budán rendházzal, amelyek mindegyike élvezte az 864