Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Szende Katalin: Buda helye Közép-Európa középkori városfejlődésében
BUDA HELYE KÖZÉP-EURÓPA KÖZÉPKORI VÁROSFEJLŐDÉSÉBEN A székvárosok politikai és kánonjogi státusának eltérése azonban - legalábbis az érsekségek szintjén — másutt is megfigyelhető. Mint köztudott, Lengyelországban az egyetlen középkori érsekség 1000-ben, Gnieznóban jött létre, a cseh egyházszervezetet 1344-ig a Mainzi Érsekség irányította, az osztrák tartományok pedig részben Passau, részben Salzburg érsekségének hatáskörébe tartoztak. Ugyanakkor a legtöbb, Budához hasonló szerepű városban legalább püspökség alapítására sor került az első ezredforduló környékén, így Krakkóban, Boroszlóban és Prágában is, ez utóbbit 1344-ben IV. Károly hathatós tárgyalásainak eredményeként VI. Kelemen pápa érsekségi rangra emelte. A szabályt erősítő kivétel Bécs volt, amely több sikertelen kísérlet után csak 1469-ben, III. Frigyes császár erőfeszítései nyomán nyerte el a püspöki székhely rangját, bár a püspöki stallum betöltése jó ideig nehézségekbe ütközött. A császár egyúttal kedvenc tartózkodási helye, Bécsújhely számára is kieszközölte ugyanezt II. Pál pápától.57 Ez az eset még inkább erősíti a különbséget Budához képest. Buda alacsony kánonjogi státuszának magyarázata részben késői alapításában, főként azonban Esztergom kardinális szerepében keresendő, amelynek érseke ráadásul kizárólagos királykoronázó joggal rendelkezett, és ezért egyetlen uralkodó sem látta tanácsosnak beavatkozni a fennálló helyzetbe. Az agglomeráció egészét tekintve feltétlenül számolni kell a budai káptalannal, az egyik legkorábbi királyi alapítású társaskáptalannal, amely liturgikus szerepe mellett országos hatáskörű hiteleshelyként és a budai Dunaszakasz vámjainak legfőbb birtokosaként is a medium regni egyik legfontosabb egyházi intézménye volt.58 Hasonló jelentőségre Közép-Európában tudomásom szerint csak a vysehradi káptalan tett szert.59 Érdekes módon mindkét káptalan Szt. Péter és Pál patronátusa alatt állt. 57 Christina Lutter- Elisabeth Gruber: (K) Ein Bischof für Wien. Die österreichischen Herzöge und ihre Bischöfe. In: Bischofsstadt ohne Bischof? Präsens, Interaktion und Hoforganisation in bischöflichen Städten des Mittelalters. Hrsg. Andreas Bihrer - Gerhard Fouquet. Ostfildern 2017. 199-234. 58 SpeknerE.: Hogyan lett i. m. 21-23. 59 Petr Kubin: Vysehrad: la Roma boema. In: Roma - Praga. Praha - Rim. Omaggio a Zdenka Hledikovä. Ed. Katerina Bobková-Valentová et al. Praha 2009. 49-55. Buda egyházjogi helyzete a tőle keletre és délre fekvő székvárosokkal összehasonlítva is feltűnően szerény. A romániai fejedelemségekben a politikai struktúrák kialakulása során a 14. században mindkét fejedelemségben alakultak katolikus térítő püspökségek. Moldvában Szeret (8. térkép), Havasalföldön pedig Arge§ töltötte be ezt a szerepet; az előbbit 1371-ben, az utóbbit 1381-ben alapították, a ferences rend közreműködésével. Nándorfehérváron a kalocsai érsekség alá tartozó püspökség alakult, és Bosznia irányában is szerveződött térítő püspökség. 860
