Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Szende Katalin: Buda helye Közép-Európa középkori városfejlődésében
SZENDE KATALIN 8. térkép Szeret a 14. és 15. században Forrás: Siret/Sereth. Atlas istoric al ora^elor din Románia / Städtegeschichteatlas Rumäniens i. m. Victoria Paraschiva Batariuc, Serban Dragomirescu és Dan Dumitru Iacob rekonstrukciója az 1855. évi kataszteri térképre vetítve Ennek korlátozott hatóköre abban is megmutatkozott, hogy székhelye Bosznia területén kívül, a Valkó megyei Diakováron (Dakovo) volt.60 60 Ternovácz Bálint: A nándorfehérvári püspökség története a középkorban. In: Középkortörténeti tanulmányok 10. AX. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2017. június 7-9.) előadásai. Szerk. Szanka Brigitta et al. Szeged 2018. 117-132.; Uő: A boszniai latin püspökség története 1344-ig. In: Micae mediaevales V. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. Szerk. Fábián Laura et al. Bp. 2016. 215-228. 61 Rádvan, L.: At Europe’s Borders i. m. 244-245. (Arge§), 301. (Târgovi§te), 530. (Siret), 537-541 (Suceava); Teodor Octvian Georghiu: Suceava medievalä - genezä §i evolutie. Historia Urbana 12. (2004) 1-2. sz. 67-93., itt: 74. Hosszú távon azonban az ortodox egyház vált bevetté. Az első ortodox püspökséget a havasalföldi Argeçben alapították 1359-ben, és 1517-ben áthelyezték Tárgovi§tébe, az új fővárosba; Moldva püspöksége ugyanakkor alakult meg Suceavában, 1401-ben érsekségi rangra emelkedett, mindegyik az akkor uralkodó vajda kezdeményezésére.61 Szerbiában az 1220 körül alapított autokefál ortodox egyház püspöki székhelyei a legfontosabb kolostorokban voltak (Zica, Gracanica stb.), nem pedig városokban, az egyház és az uralkodócsalád erős összefonódása 861
