Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Szende Katalin: Buda helye Közép-Európa középkori városfejlődésében
SZENDE KATALIN meg. Ha elkészül, Buda a reneszánsz városideál Itáliából eredő képét öltötte volna magára közép-európai jellegzetességei helyett — erre azonban sohasem került sor.52 52 Valery Rees: Buda as a Center of Renaissance and Humanism. In: Medieval Buda in Context i. m. 472-493., itt: 489-493. 53 György Székely: Städtische Agglomeration im Osten Mitteleuropas (13.-15. Jh.). Berlin, Buda, Prag, Krakau. In: Mittelalterliche Häuser und Strassen in Mitteleuropa. Hrsg. Märta Font - Mária Sándor. Bp.—Pécs 2000. 9—16.; Marek Sion: Miasta podwójne i wielokrotne w sredniowiecznej Europie. Wroclaw 2011. 54 Rädvan, L.: Between free passage i. m. 103. 55 Lásd például a Religion and Urbanity projektet: https://www.degruyter.com/database/urbrel/html (letöltés 2023. jún. 24.). 56 Zoë Opacic: The Sacred Topography of Medieval Prague. In: Sacred Sites and Holy Places. Eds. Sæbjorg Walaker Nordeide - Stefan Brink. Turnhout 2013. 253-281. A vázlatos városi helyrajzi áttekintés lezárásaként még egy jellegzetességre kell felhívni a figyelmet. Sok fontos közép-európai uralkodói központ nem volt egységes település, hanem különböző jogállású és területileg is többé-kevésbé különálló egységek agglomerációja. Ennek a városszerkezetnek a budai agglomeráció mellett a legjobb példái Prága és Krakkó, majd a kora újkorból Berlin és Varsó.53 Ez a szerkezet nem egyszerűen a tagolt terep vagy az időben eltérő fejlődési ritmus eredménye volt, hanem a részei közt kiakakuló és hoszabb távon is működőképes, a világi és egyházi szférára is kiterjedő munkamegosztásé, amely hozzájárult a különálló autonómiák komplex rendszerének fennmaradásához. Ami a Kárpátmedencétől keletre és délre fekvő uralkodói székhelyeket illeti, ez a tagolódás nem figyelhető meg ugyanilyen formában. Mivel csak ritkán voltak fallal körülvéve, és közigazgatási autonómiájuk sem volt különösebben jelentős, területi kiterjedésük legfeljebb természeti akadályokba ütközött, és még viszonylag alacsony népsűrűség mellett is „a külföldi látogatók szemében úgy tűnt, hogy a városok végeláthatatlan területet foglalnak el”.54 Szent helyek és egyházi intézmények Az utóbbi időben a kutatás hangsúlyosan foglalkozik a vallás és városiasság öszszefüggésével a különböző vallások és korszakok esetében.55 A középkori Közép- Európában is fontos szerepet töltött be az uralkodói tekintély megjelenítésében a városi táj és a komplex városi terek szakralizációja.56 A városok helyének és térbeli rendjének összehasonlítása után a fentiek szellemében érdemes megvizsgálni, hogyan tükrözik az egyházi alapítások és szent helyek Buda fejlődésének sajátos vonásait a környékbeli uralkodói székhelyekhez képest. Az egyházi hierarchia szempontjából Buda meglepően alacsony helyen állt: középkori és újkori története folyamán sem volt érsekség vagy püspökség székhelye (csak 1993-tól vált az Esztergomi Érsekség második székhelyévé). 859
