Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Szende Katalin: Buda helye Közép-Európa középkori városfejlődésében
BUDA HELYE KÖZÉP-EURÓPA KÖZÉPKORI VÁROSFEJLŐDÉSÉBEN és a hegytető egészére kiterjedt.47 A szabályos telekosztás a hegytető puha márgájába vájt pincék szintjén még jobban követhető, mint a felszínen.48 A későbbi beavatkozások sem változtatták meg a rendszer alapjait, még ha a királyi palota kiépítése során a 14. és 15. században el is foglalták a telkek egy részét, a palota előterében pedig egyfajta „ütközőzónát” hoztak létre egyházi intézményekből: a Szent Zsigmond-prépostságból, a ferences kolostorból és a beginák házából.49 47 Végh András: Buda város középkori helyrajza. Telekosztás és térszervezés egy alapított városban. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv 4. (2009) 35-49. 48 Szabó Balázs: A budavári barlangpincék kialakításának oka és eddigi funkcióinak vizsgálata a 13. századi (első) telekosztás tükrében. In: Mérnökgeológia — Kőzetmechanika 2013. Szerk. Török Ákos et al. Bp. 2014. 241-276. 49 József Laszlovszky: Crown, Gown and Town: Zones of Royal, Ecclesiastical and Civic Interaction in Medieval Buda and Visegrád. In: Segregation - Integration - Assimilation. Religious and Ethnic Groups in the Medieval Towns of Central and Eastern Europe. Eds. Derek Keene et al. Farnham 2009. 179-203. Kiemeli, hogy a prépostság alapítása előtt az első budai zsinagóga is ebben az övezetben volt, még ha nem is pontosan a prépostság helyén. 50 Das Ofner Stadtrecht. Eine deutschsprachige Rechtssammlung des 15. Jahrhunderts. Hrsg. Karl Mollay. Bp.-Weimar 1959. 445§, 204-205. Magyar fordítása: Buda város jogkönyve I-II. Közzéteszi: Blazovich László - Schmidt László. Szeged 2001. 546-547. 51 A prágai újváros és Pest analógiájának felvetése: Katalin Szende: Geschichte und Archäologie bei der Erforschung der mittelalterlichen Stadtentwicklung in Ungarn - Die Ebenen der Zusammenarbeit. In: Geschichte und Archäologie: Disziplinäre Interferenzen. Eds. Armand Baeriswyl et al. Zürich 2009. 193-202., itt: 199. Pest esetében elképzelhető, hogy még nagyralátóbb tervek fogalmazódtak meg, hiszen a sík terep megkönnyíthette a település bővítését, ugyanakkor számolni kellett a Duna mocsaras partja és mellékágai okozta problémákkal. Pest korai, a Városház utca vonalában megfigyelt városfalai a 13. század második felében épülhettek meg, a későbbi, jóval nagyobb területet körülvevő falak a Kiskörút belső házsora vonalában a 15. században. Pontosabb keltezésükre nincsenek adatok. A 15. századi falak megépítését Mátyás korára, 1470 körűire szokás keltezni, ugyanakkor véleményem szerint felvethető Zsigmond király patrónusi közreműködésének lehetősége is. Oalatta nyerte vissza Pest az autonómiáját, az önálló városbíró állításának lehetőségét a Budának való két évszázados alávetettség után. A Budai Jogkönyv rosszmájú megjegyzése szerint egy, a királynak nyújtott 1000 aranyforintnyi kölcsönnel érték el mindezt.50 Ha erre tellett a városnak, a külső falgyűrű építése is napirenden lehetett, a király pedig engedélyezhette a munkálatokat, amelyek bizonyos mértékig apja, IV. Károly említett gigantikus városfejlesztésére, a prágai Újváros megalapítására utalhattak vissza.51 Az iker-főváros utolsó tervezett középkori átalakítása már teljes bizonyossággal Mátyás király nevéhez fűződik. Ez a terv sokkal jobban dokumentált, ugyanakkor egyáltalán nem valósult 858
