Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Szende Katalin: Buda helye Közép-Európa középkori városfejlődésében
SZENDE KATALIN IV. Béla első kísérlete szabályos alaprajzú város alapítására, ahol az egyenlő méretű telkek a korábbi példákból megismert sakktábla-alaprajzot követték, kis mértékben hozzáigazítva a terep adottságaihoz.42 Hasonló meggondolásokból született a Zágrábból az ország közepe felé vezető út mentén Körmend városa, amely 1244 októberében nyerte kiváltságlevelét, és amelynek részlegesen rekonstruálható alaprajza szintén szabályos vonásokat mutat.43 Körmend katonai fontosságát mutatja a privilégiumában részletezett katonaállítási kötelezettsége is, amely 15 háztartás után egy páncélos lovaskatona kiállítását írta elő, két lóval. Ez az egyik legszigorúbb ilyen előírás a 13. századi városprivilégiumokban.44 mittelalterliche Zagreb - ein Paradigma der mitteleuropäischen Stadtgeschichte. Südosteuropa Mitteilungen 35. (1995) 135-145.; IV. Béla új várospolitikájának kereteibe helyezve: Katalin Szende - András Végh: Royal Power and Urban Space in Medieval Hungary. In: Lords and Towns in Medieval Europe. The European Historic Towns Atlas Project. Eds. Anngret Simms — Howard B. Clarke. Farnham 2015.255-286. 42 Vladimir Bedenko: Zagrebacki Gradée. Kuca i grad u srednjem vijeku. Zagreb 1989. 43 Tóth István György: Körmend alapítása. A város alaprajza a 17. században. Századok 113. (1979) 643-658., itt: 653-649.; Katalin Szende: Towns along the Way: Changing Patterns of Long-distance Trade and the Urban Network of Medieval Hungary. In: Towns and Communication II. Communication between Towns. Eds. Hubert Houben - Kristjan Toomaspoeg. Lecce 2011. 161-225. 44 Elenchus Fontium Historiae Urbanae III/2. Ed. András Kubinyi. Bp. 1997. 38-39.; Veszprémy László: Körmend a középkor hadtörténetében. In: Veszprémy László et al.: Körmend a hadtörténelemben. Körmend 1992. 7-48. 45 Spekner Enikő: „Egy és ugyan azon szabadság alatt”. Két város, egy kiváltságlevél: a pesti kiváltságlevél szövevényes története. In: Tiszteletkor i. m. 261-270. 46 „haec est enim aqua contradictionis” Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I-XI. Studio et opera Georgii Fejér. IV/2. Buda 1829. 222. 1244 őszén IV. Béla, alig egy hónappal a körmendi kiváltságlevél után, még Pest tatárjárás alatt megsemmisült privilégiumát erősítette meg. Pár éven belül azonban, mint ismeretes, ez az oklevél lett a feltételezett újabb mongol támadás kivédésére alapított új Buda városának jogi alapvetése.45 Az alapítás kiemeli Buda Duna-parti helyzetének fontosságát. Ahogyan IV. Béla írta IV. Ince pápához intézett híres levelében 1250 körül, nem volt más választása, mint hogy erődöket építsen a Duna mentén a keresztény világ megmentésére, „mert ez az ellenállás vize”.46 Buda, amely jogi tekintetben Pest, nevét és részben helyét tekintve (O)buda örökébe lépett, ezen erődök egyike volt. Ezért is került sor — szokatlan módon — elsőként a teljes platót körbevevő masszív városfalak megépítésére, és csak ezt követően az utcák és telkek kimérésére. A hegytető hosszanti alakja nem tette lehetővé a Krakkó, Boroszló vagy éppen Zágráb esetében megfigyelt sakktábla alaprajz alkalmazását, de az egyenlő telekméretek következetes kialakítását igen. Ahogyan Végh András mintegy másfél évtizeddel ezelőtt kimutatta, a telkek kimérése a városfalaktól kezdve, párhuzamos sorokban, azaz utcánként történt, 857
