Századok – 2023

2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Szende Katalin: Buda helye Közép-Európa középkori városfejlődésében

BUDA HELYE KÖZÉP-EURÓPA KÖZÉPKORI VÁROSFEJLŐDÉSÉBEN

2. térkép A prágai agglomeráció a 13. század elején

I. vár (Hrad és Hradcany),

II.

váralja (később Malá Strana), III.

Strahov, IV.

Óváros (Staré Mesto),

V.

Vicus

Teutonicorum, VI.

Vysehrad váralja-települése, VII. Vysehrad. Kartográfia: Vadas András

később Károly-híd a Moldva folyón, uralkodói támogatás nélkül nem lehetett volna megépíteni. Nem véletlen, hogy a Judit-hidat az építést finanszírozó II. Ulászló cseh király (1158-1172) feleségéről, thüringiai Juditról nevezte el, az ehelyett megépített Károly-hidat pedig IV. Károly király és császár (1346-1378) saját magáról. Krakkóban a Visztulán azután vált szükségessé állandó kőhíd építése, hogy 1335- ben a folyó déli partján is kiváltságos város jött létre III. (Nagy) Kázmér lengyel király (1333-1370) kezdeményezésére, aki ezt az alapítást használta fel nevének megörökítésére, az ide vezető híd pedig a pons

regalis nevet

kapta.7

(3. térkép) Budán azonban ilyen terveket a 19. század közepe előtt nem lehetett megvalósítani; ehelyett a folyami átkelést a pesti és budai révészek biztosították, akik korai jelentőségüket tükröző, különleges, archaikus szervezetben látták el feladatukat, királyi ellenőrzés alatt.8

Azoknál a romániai és szerbiai székhelyeknél, amelyek a folyók felső folyásánál helyezkedtek el, a közlekedési útvonalak inkább a folyókkal párhuzamosan 7 Opacic, Z.: Architecture

and Ceremony i.

m. 96.

8 András Kubinyi: Die

Anfänge des städtischen Handwerks in Ungarn. In: La

formation et

le développement des metiers

au

moyen âge (V

e-XIVesiècles).

Ed.

László Gerevich - Ágnes Salamon. Bp. 1977. 139-153.

846