Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Szende Katalin: Buda helye Közép-Európa középkori városfejlődésében
SZENDE KATALIN haladtak. Az átkelést itt is révekkel vagy esetleg gázlókkal, illetve fagerendákból ácsolt hidakkal lehetett megoldani, amelyeket a fejedelmek parancsára toborzott hídépítők készítettek.9 9 Laurentiu Rádvan: Between Free Passage and Restriction. Roads and Bridges in the Towns of Wallachia and Moldavia (16th-18th century). In: Towns and Communication 1: Communication in Towns. Ed. Neven Budak. Zagreb 2009. 101-117., itt: 108-110. 10 Severin Hohensinner et al.: Changes in Water and Land: The Reconstructed Viennese Riverscape from 1500 to the Present. Water History 5. (2013) 145-172. 11 Végh Andras: Buda város középkori helyrajza I-II. (Monumenta Historica Budapestinensia, 15-16.) Bp. 2006-2008. I. 18. 12 Vadas András: A nyulak-szigeti apácakolostor és a Duna. In: Tiszteletkor: Történeti tanulmányok Draskóczy István egyetemi tanár 60. születésnapjára. Szerk. Mikó Gábor et al. Bp. 2012. 561-572.; A folyó szélessége mellett a szigetek is megnehezíthették a folyami átkelést mindazokon a helyeken, ahol a folyó sodrása nem volt elég erős ahhoz, hogy megakadályozza a hordalék lerakódását. Ez hátráltató tényező lehetett a városfejlődés szempontjából. Bécsnél például a Duna öt különálló, medrét folyamatosan változtató ága tette kiszámíthatatlanná az átkelést és a lakott területek árvízvédelmét.10 Buda területe ebből a szempontból igen szerencsés volt: a Duna középső folyásának egy olyan kivételes adottságú rövid szakasza mentén helyezkedett el, ahol lehetséges volt a közvetlen átkelés a folyó jobb és bal partja között.11 Ez lehetővé tette Pesttel együtt egy kettős város, illetve több részből álló agglomeráció kialakulását. Prága és Krakkó hasonló előnyöket élvezett a Moldva, illetve a Visztula két partja közötti közvetlen összeköttetés révén. 3. térkép A középkori krakkói agglomeráció: Wawel, Okól, Óváros, Kazimierz és Kleparz Kartográfia: Vadas András A szigetek mindazonáltal szerves részeivé válhattak a város szövetének és hasznosan egészíthették ki a folyóparti településrészek funkcióit. A viszonylag kis területű Margitsziget, a középkori Nyulak szigete (a mellette fekvő, utóbb részben hozzácsatolt kisebb szigettel együtt) ideális helyszíne volt az egyházi intézményeknek, főképp kolostoroknak és a kanonizáció nélkül is szentként tisztelt Margit hercegnő sírját felkereső zarándokoknak, sőt szükség esetén politikai tárgyalásoknak is.12 Hasonló 847
