Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Szende Katalin: Buda helye Közép-Európa középkori városfejlődésében
TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA Szende Katalin BUDA HELYE KÖZÉP-EURÓPA KÖZÉPKORI VÁROSFEJLŐDÉSÉBEN* A várostörténet természeténél fogva összehasonlító jellegű diszciplína. Azt vallja, hogy a fejlődés főbb vonalait és mintázatait több város együttes elemzésével lehet megbízhatóan megrajzolni, és egyetlen város sajátosságai is élesebb kontúrokkal tűnnek ki, ha szűkebb-tágabb környezetük városainak tükrében tekintünk rájuk. A jelen tanulmány célja, hogy Buda esetében is ebben a kontextusban tegyen fel két, látszólag egymásnak ellentmondó kérdést: „mennyire különleges”, illetve „mennyire tipikus” az a fejlődési vonal, amelyet a város középkori történelme során bejárt? Másként kifejezve, a középkori Buda fejlődésének egyedi vonásait, vagy éppen más városokkal közös elemeit szeretné feltárni Közép-Kelet-Európa egykorú városainak összefüggésében. Az, hogy mely városokat érdemes az összehasonlításhoz kiválasztani, szorosan kapcsolódik azokhoz a funkciókhoz, amelyeket a középkori Buda társadalmi, gazdasági, kormányzati központként és legfőképpen Magyarország királyi székhelyeként és fokozatosan kialakuló fővárosaként betöltött. A szóba jöhető városok közül Prága, Krakkó, Boroszló és Bées a leggyakrabban említett viszonyítási pontok Buda mellett, részben közvetlen kapcsolatuk, részben nyilvánvaló hasonlóságuk okán.1 Ahhoz azonban, hogy a Kárpát-medencét körülvevő területeket teljesen körüljárjuk, érdemes figyelembe venni a Magyar Királyság keleti és déli szomszédait is: a román fejedelemségek, Moldva és Havasalföld egymást követő fejedelmi székvárosait, valamint Szerbia és Bosznia időben változó uralkodói központjait is. Ezekről a területekről a következő városokkal érdemes számolni: Szeret (Siret), Suceava, Arge§, Târgoviçte, Bukarest, Stari Ras, Bobovac, Kraljeva Sutjeska, Nándorfehérvár (Belgrád) és Szendrő (Smederevo).2 (L térkép) Bevonásuk annál is inkább indokolt, hiszen a középkorban ezeknek a városoknak intenzív kapcsolataik voltak 1 Néhány példa: Közös úton. Budapest és Krakkó a középkorban. Szerk. Benda Judit et al. Bp. 2016.; Károly Magyar: Royal Residences in Buda in Hungarian and European Context. In: Medieval Buda in Context i. m. 133-168.; Péterfi Bence: Széllel szemben. Boroszlói kísérletek Buda letakarjogának kikerülésére a 15-16. század fordulóján. In: Márvány, tárház, adomány. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Kádas István et al. Bp. 2019. 385-406. 2 A román fejedelemségek és a Balkán városfejlődéséről kitűnő áttekintést ad Laurentiu Rádvan: At Europe’s Borders: Medieval Towns in the Romanian Principalities. Leiden 2010. * A tanulmány a Buda and the Urban Development of East Central Europe című cikkem átdolgozásával készült, korábbi változata megjelent: Medieval Buda in Context. Eds. Balázs Nagy et al. Leiden 2016. 526-553. A szerző a Magyar Várostörténeti Atlasz projekt (NKFI 135814) és a Lendület Magyar Gazdaságtörténeti Kutatócsoport tagja. 843 SZÁZADOK 157. (2023) 5. SZÁM
