Századok – 2023

2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Szende Katalin: Buda helye Közép-Európa középkori városfejlődésében

BUDA HELYE KÖZÉP-EURÓPA KÖZÉPKORI VÁROSFEJLŐDÉSÉBEN

Magyarországgal mint diplomáciai, katonai, kereskedelmi vagy egyházi partnerrel, sőt többször is a magyar egyház-, illetve geopolitikai terjeszkedés célpontjai voltak.

1. térkép

A tanulmányban elemzett főbb királyi és fejedelmi székhelyek

Mindezekről a központokról egyenként is számottevő szakirodalom látott napvilágot, és olyan tanulmányok is megjelentek, amelyek ezen városok közül kettőt vagy többet összehasonlítottak egymással, Buda azonban szinte sosem kapott helyet ezekben a komparatív kutatásokban, illetve nem az alább tárgyalt szempontok alkották az elemzés kereteit.3

A jelen tanulmányban elsősorban azokat a természeti és ember alkotta tényezőket tekintem át, amelyek a szóban forgó települések városias jellegét és helyrajzát, továbbá az egyházszervezethez, az uralkodókhoz és a politikai hatalomhoz fűződő viszonyukat meghatározták.

3 A legtöbb összehasonlító tanulmány Csehország, Szilézia és Lengyelország városait veti össze egymással, például Jerzy

Piekalski:

Von

Köln nach Krakau. Der topographische Wandel früher Städte. Bonn 2001.; Breslau und Krakau im Hoch- und Spätmittelalter. Stadtgestalt, Wohnraum, Lebensstil. Hrsg. Eduard Mühle. Wien-Köln 2014.; Zoë

Opacic:

Architecture

and Ceremony in

Cracow

and Prague, 1335-1455. In: Medieval

Art,

Architecture

and Archaeology in

Cracow

and

Lesser Poland. Eds. Agnieszka Roznowska-Sadraei - Tomasz Wçclawowicz.

Leeds

2014. 95-117.

844

Kartográfia: Vadas András