Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Pilkhoffer Mónika: A városszerkezet és városkép átalakulása Pécsett a két világháború között
A VÁROSSZERKEZET ÉS VÁROSKÉP ÁTALAKULÁSA PÉCSETT A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT növekedéséhez: 1930-ban a pécsieknek már a 18,9%-a külterületen élt.15 A korszakban országos viszonylatban is magas volt a külterületen élők aránya, jellege azonban nagyon különböző.16 15 Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozat 83. kötet. Az 1930. évi népszámlálás. I. rész Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint. Bp. 1932. (a továbbiakban: MSK Ús. 83.) 31. 16 Az 1930-as népszámlálás szerint az ország népességének egyötöde (21,8%) külterületen élt: Kecskeméten a lakosság több, Debrecenben kevesebb, mint a fele (56, illetve 43%), Hódmezővásárhelyen és Szegeden az egyharmada. Az Alföld nagy kiterjedésű és ritka népességű tanyavilágával szemben Pécs kicsi, de sűrűn lakott külterületekkel rendelkezett. MSK Ús. 83. 11. 17 1921. évi XXXVI. te. állami kislakások építéséről. 18 A miniszter azt is kikötötte, hogy a munka egyharmadát a pécsi iparosok szövetsége építési szakosztályának, kétharmadát pedig budapesti vállalkozóknak kell adni. A fővárosi mestereket név szerint is megnevezte. Egry Bálintnak, Kántor Istvánnak, Fazekas Lászlónak és Fónagy Bélának az építési összeg kétharmadán egyenlő arányban kellett osztoznia. A helyi cég a Hebenstreit Károly és Fia vállalat volt. 19 Pécs szab. kit. város 8 lakásos bérház építkezése a Mezőszélen. Helyszínrajz. MNL BaML XV. 1. b. Pécs város tervtára 1107. 20 A 16 épületből 4 vegyes falazattal (kétharmad kő, egyharmad tégla) épült, a mennyezetek nádas vakolatot kaptak. Az épületeken már 1925-ben tatarozási munkálatokat kellett végezni. A lakáshiányt az állam és a nagyvállalatok építkezései igyekeztek enyhíteni. Az állami kislakásépítésről az 1921. évi XXXVI. te. rendelkezett, amely a kereskedelemügyi miniszter számára 300 millió korona hitel felvételét engedélyezte erre a célra.17 Ebből az összegből 19 millió koronát kapott Pécs, amiből 114 lakást terveztek felépíteni a szigeti külvárosi vásártér helyén kialakított Mezőszél utcában. A költségek emelkedése következtében azonban a pénz csak 64 lakás kivitelezésére volt elegendő.18 Sem a házak terveit, sem tervezőiket nem ismerjük. Az iratanyagban azonban fellelhető egy 1921-es budapesti keltezésű, Lakástípusok a vidéki szükséglakás építési akció részére című tervrajz, amely egyszobás, kétszobás, illetve háromszobás lakásokból álló épületek alaprajzait tartalmazza. Valószínűleg ezek felhasználásával készültek a tervek, amelyeket a helyszínhez igazítottak. A műszaki leírás szerint figyelmet fordítottak arra, hogy a szobák keleti vagy nyugati tájolásúak legyenek, hogy minden lakás rendelkezzen kerttel, valamint hogy a lakások önállóan értékesíthetőek legyenek. A lakásokhoz fáskamra, illetve nyolc lakásonként közös mosókonyha is tartozott. Az építkezéssel kapcsolatban fennmaradt egyetlen terv egy helyszínrajz, amely négy telektömböt ábrázol, mindegyiken négy darab négylakásos házzal. A Mezőszél utcára merőlegesen elhelyezett földszintes épületek között a négyesével csoportosított fáskamrák kaptak helyet. A házak különböző mérete és alakja arra enged következtetni, hogy a legalább négyféle típusú épület elhelyezésében nem az esztétikai szempont volt a meghatározó,19 ráadásul az épületek szerkezetileg is elavultnak számítottak.20 Az 1922 augusztusában átadott lakóházak színvonala messze elmaradt attól az elképzeléstől, amely erre a területre 84
