Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Pilkhoffer Mónika: A városszerkezet és városkép átalakulása Pécsett a két világháború között
PILKHOFFER MÓNIKA már 1914-ben korszerű kislakásokból álló városrész kiépítését helyezte kilátásba.21 A 16 épületben 20 egyszobás, 42 kétszobás és 2 háromszobás lakást alakítottak ki. A lakáshiányt tekintve furcsának tűnik, hogy azok egy részét piaci alapon értékesítették.22 21 Mészáros Balázs: Községi lakásépítkezés első lépései Pécsett. In: Tanulmányok Pécs történetéből 20. A 2006. és 2007. évi Előadások Pécs történetéből c. konferenciák válogatott előadásai. Szerk. Kaposi Zoltán - Vonyó József. Pécs 2009. 75-99. 22 A Mezőszélen létesített városi kislakások vevőinek névsora. MNL BaML IV. 1406. e. Pécs város tanácsának iratai C 3441/1922. 23 A pécsi munkáslakások ügye. Beszélgetés a polgármesterrel. Dunántúl, 1912. április 12. 1. 24 A Jaroslav Jicínsky igazgató nevéhez köthető üzemkoncentráció és műszaki fejlesztés során több aknát bezártak, helyettük a vállalat három új, korszerű bányaüzemet létesített. Ez lehetővé tette az elavult és szétaprózott üzemegységek felszámolását. Újhegyre koncentrálták a szénmosó, a brikettgyár, a villamos erőmű, a főműhely, az építési osztály, a laboratórium, valamint a szénszállító és vontatási üzemrészeket. 25 Pilkhoffer M.: Bányászat i. m. 126-133. 26 Ilyen volt a Szent István-telep is, ahol 1921-1922 között emelték a 208 ágyas legényotthont. Somogybán a Csobányok, Vasason a Wiesner-telep épült ki az 1920-as évek elején. Hiába voltak jelei a szociális lakásépítésen alapuló modern városfejlesztésnek már a világháború előestéjén,23 az 1920-as évek elején Pécsett ennek nem volt realitása. A nagy vállalatok, elsősorban a DGT és a MÁV azonban sokat tettek a lakhatás javításáért, és ezzel összefüggésben az építőipart évek óta sújtó munkanélküliség leküzdéséért. A DGT 1913-ban megkezdett bányakorszerűsítési programja24 például a nagy háború éveiben sem állt le teljesen. Bár az új aknák (Széchenyi-akna, Szent István-akna) építése az 1920-as évek közepéig elhúzódott, a kolóniákon számos lakóépületet emeltek. Ekkor kezdték el kiépíteni az újhegyi telepet, amely nem a bányászok, hanem a szénmosóban, a brikettgyárban és az erőműben, valamint a különböző szerelőműhelyekben dolgozó alkalmazottak számára létesült. A Buzsáki Imre és a Karancs utcában emeletes munkáslakóházak, tiszti ikerházak és főtiszti villák épültek. A telep továbbépítésére az 1920-as években került sor a Buzsáki Imre utcának a Pécsváradi útra kivezető szakaszán. 1919-ben adták át a pécsbányatelepi legényszálló (később kórház) épületét.25 Jelentős építkezések zajlottak olyan telepeken is, amelyeket csak a második világháború után csatoltak Pécshez.26 A két világháború közötti legjelentősebb DGT beruházás a meszesi kolónia kiépítése volt. A hely kiválasztásában nagy szerepet játszott, hogy a két üzemi vasút (Pécs- és Szabolcsbánya) és két országút között fekvő területről Széchenyiaknára és István-aknára is könnyű volt eljutni. Mivel a századfordulót követően a filoxéra tönkretette az itt folyó szőlőművelést, a pusztává vált területből a DGT 1921-ben 16,2 hektárt megvásárolt az új telep számára, ahol 336 munkás és 5 felvigyázó lakást terveztek megépíteni, de a távlati célok között 800 lakás és egy kórház felépítése is szerepelt. 1922-1925 között 177 munkáslakást, illetve 85
