Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Pilkhoffer Mónika: A városszerkezet és városkép átalakulása Pécsett a két világháború között
A VÁROSSZERKEZET ÉS VÁROSKÉP ÁTALAKULÁSA PÉCSETT A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (a továbbiakban: DGT) irányítása alatt álló szénbányászatot6 és a községesítés programját7 megvalósító, a szociális ellátást kiépítő várospolitikát tekinthetjük. 6 A modern bányászat a pécsi szénmedencében a Dunagőzhajózási Társaság bányaművelésével kezdődött. Az Első cs. és kit. szab. Dunagőzhajózási Társaságot John Andrews és Joseph Pritchard angol vállalkozók kezdeményezésére a legnagyobb osztrák tőkések és magyar arisztokraták - köztük az Andrássy, az Apponyi, a Szapáry, a Széchenyi, a Teleki és a Zichy családok tagjai - alapították 1829-ben. I. Ferenc 1830-ban az osztrák, 1831-ben a magyar Duna-szakasz hajózására szóló privilégiumot adott a Társaságnak. A gőzhajók olcsó, jó minőségű szénnel való ellátása érdekében jelent meg a DGT 1852- ben a pécsi szénmedencében. A mecseki kőszenet évek óta vásárló Társaság igazgatósága felismerte a saját tulajdonú és üzemeltetésű szénbányában rejlő előnyöket. 1923-ig az összes Pécs környéki bánya vásárlás vagy bérlet útján a tőkeerős, a kor színvonalán termelő, kiterjedt gazdasági, kereskedelmi és politikai kapcsolatokkal rendelkező nagyvállalat birtokába került. Pilkhoffer Mónika: Bányászat és építészet Pécsett a 19-20. században. Pécs 2008. 14-17. 7 Angliában az 1870-es években megjelenő új várospolitikai irányzat a szolgáltatások (gáz- és áramellátás, vízmű, tömegközlekedés) monopolisztikus helyzetben levő üzemeinek városi tulajdonba való vételére irányult, aminek következtében e jövedelmező közüzemek profitja nem a magántőkét, hanem a város bevételeit gyarapította. Az így szerzett nyereség más területeken befektetve úgy tette lehetővé a város fejlesztését, hogy annak költségeit nem terhelte a polgárságra. A községesítés programja Bécsben az 1890-es évek végén, Budapesten a 20. század első évtizedében jelentkezett; a vidéki városok igazgatásában a 20. század első felében jelent meg. Sipos András: Bárczy István és Karl Lueger: két polgármester a múlt századfordulón. In: Az áttörés kora. Bécs és Budapest a historizmus és az avantgárd között (1873-1920). Klimt, Schiele, Kokoschka és a dualizmus művészete című kiállítás tanulmánykötete. Szerk. E Dózsa Katalin. Bp. 2004. 119-126. 8 Míg a Tanácsköztársaság idején a szerbek által megszállt Pécs a Kun Béla rezsimmel szembenállóknak, a Tanácsköztársaság bukása után a baloldalnak lett a gyülekezőhelye, ahol az 1920. augusztus 29-30-ai választások eredményeképp a törvényhatósági bizottságban a szociáldemokraták kerültek többségbe, Linder Bélát pedig polgármesterré választották. A megszálló csapatok kivonása és a területek visszaadásának megakadályozása érdekében a helyi délszláv vezetők a baloldali városvezetés és a jórészt manipulált munkásság közreműködésével 1921. augusztus 14-én kikiáltotta a Baranya-Bajai Szerb-Magyar Köztársaságot, amely a nagyhatalmi helyzet és a délszláv állam támogatásának hiányában augusztus 21-én megszűnt. Horny ák Árpád: Bácska és Baranya az I. világháború után. A szerb megszállás. In: Pécs szerb megszállása egy szerb újságíró szemével. Pécs 2006. 13-37. A trianoni békeszerződés ország-csonkítása után a településpolitika egyik legfontosabb feladata az új helyzetbe került nagyvárosok - Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr — állami támogatása volt, elsősorban az állami intézmények koncentrálása révén. A dualizmus korával ellentétben azonban Pécs ekkor nem rendelkezett túl jó kormánykapcsolatokkal, amiben kezdetben szerepet játszott az 1920—1921-es „vörös Pécs” emléke.8 Miközben Szeged parlamenti képviselője 1926-tól Klebelsberg Kuno, Debrecené pedig maga Bethlen István lett, Pécsnek nem volt az országos politikában pártfogója. Ennek következtében Pécsett nem került sor nagyszabású állami beruházásokra. Ugyanakkor Pécs továbbra is a Dél-Dunántúl egyetlen nagyobb, vetélytárs nélküli városa volt. A városépítés kérdései iránt érzéketlen dualizmus kori városvezetőkkel szemben a két világháború közötti városfejlesztés terén kiemelkedő munkát végzett Nendtvich Andor polgármester. Ebben nagy segítségére volt a város mérnöki hivatalát vezető Kalenda Lóránt műszaki tanácsos. A vidéki városok hierarchiájában 1930-ban 82
