Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Pilkhoffer Mónika: A városszerkezet és városkép átalakulása Pécsett a két világháború között
Pilkhoffer Mónika A VÁROSSZERKEZET ÉS VÁROSKÉP ÁTALAKULÁSA PÉCSETT A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT „Hazaérkezésem után körülnézek a városban: Istenem, de nagyot változott Pécs, mióta utoljára láttam! Az egykor rendes és ragyogóan tiszta városnak most valamiképp olyan lezüllött kinézése van; a házak, utcák gondozatlanok, piszkosak, az aszfalt hiányos, lyukas, felszakadozott - a város külső képe felette siralmas!”1 - írta visszaemlékezésében az orosz hadifogságból 1921 januárjában a szerb megszállás alatt álló Pécsre visszatérő Arató Jenő.2 A szerb csapatok 1921 augusztusában távoztak ugyan, de a megszállás a világháború és Trianon következményeivel együtt rendkívül nehéz helyzetet teremtett. 1 Vitéz dr. Arató Jenő: Életem (1891-1979). ( https://bit.ly/3htHLo7 , letöltés 2022. aug. 6.) 2 Arató (Neusiedler) Jenő a Pécsi Királyi Törvényszék bírája (1923), 1939-től táblabíró. Polgári naplója mellett 1. világháborús élményeiről a háborús naplója, az orosz hadifogság időszakáról (1916-1921) hadifogoly naplója számol be. 3 Kaposi Zoltán: Pécs gazdasági fejlődése, 1867-2000. Pécs 2006. 146-172. 4 Hoóz István: Pécs népességének alakulása a két világháború közötti időszakban. In: Tanulmányok Pécs történetéből I. Szerk. Vonyó József. Pécs 1995. 95-116. 5 A város népessége 1921 és 1941 között 26 000 fővel, 73 000-re emelkedett, messze meghaladva az országos átlagot. Kaposi Z.: Pécs gazdasági i. m. 150-151. A pénzhiány, majd az infláció, a feketepiac, a menekültek, a megváltozott geopolitikai helyzet, a déli piac- és vonzáskörzet elvesztése, a szerb megszállás okozta 60,5 millió korona kár, a jóvátétel részeként a Szerb—Horvát—Szlovén Királyságnak szállítandó napi 88-100 vagon szén, valamint az ipar (főleg a gép- és fém-, illetve a faipar) visszaesése komoly kihívást jelentett a lakosság és a városvezetés számára.3 Ehhez még hozzátehetjük a 4-5000 főnyi háborús emberveszteséget, illetve a születésszám csökkenését, a szerb megszállás alatti atrocitásokat és az évekig tartó elszigetelődést, az elmaradt infrastrukturális fejlesztéseket, építkezéseket.4 Az 1920-as évek végétől pedig már a gazdasági világválság éreztette hatását, termeléscsökkentést és súlyos munkanélküliséget eredményezve. Mindezek ellenére a város mégis fejlődésnek indult, amit a nagy és szinte kizárólag bevándorlásból származó népességnövekedés is jelez.5 Ezt nem okozhatta önmagában a gazdaság munkaerő-felszívó képessége, mivel a város gazdasági növekedése ebben az időszakban lelassult. Megszűnt Pécs katonai jellege is, hiszen az itt állomásozó katonaság létszáma a dualizmus kori töredékére csökkent. A két világháború közötti legfontosabb városfejlesztő tényezőknek így a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre helyezését, a Dunagőzhajózási Társaság 81 SZÁZADOK 157. (2023) I. SZÁM
