Századok – 2023
2023 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Toldi Lóránt: (Fél)polgárok hadiállapotban. Ivánka Imre volt 48-as honvédtiszt és választói az 1860-as évek elején
(FÉL)POLGÁROK HADIÁLLAPOTBAN A gazdák a rendezetlenséget érvként fordították szembe a zsellérekkel: „köztudomású azon nehézség, hogy mint a remanentiális földek a gazdák fertály nyílásaik között szerteszét feküsznek, lehetetlen volna tehát a legeltetést akképp gyakorolni, hogy a fertályba tartozó földekre is a jószág reá ne menjen”.133 A gazdák a cserére felajánlott területekkel egészen a határ távoli szélére, annak vízállásos őrjegi és fertői szakaszára szorították volna ki a zselléreket, ráadásul a szóban forgó területet is csak bizonyos megkötésekkel („a legeltetés csak lónak és szarvasmarhának — birkával azonban nem gyakoroltathatik”) használhatták volna. 133 Uo. A földes gazdák és a házas zsellérek választmányi ülésének jegyzőkönyve, 1865. aug. 13. 134 MNL BKVML IV. 320. b 1. Az 1865. szeptember 16-ai főszolgabírói határozatról készült jegyzőkönyv. 135 DHNGY PMA Történeti összefoglaló. A kör tagsága már 1863-ban megemlékezett március 15-ről is. 136 Politikai Újdonságok 11. (1865) 12. sz. 137. 137 Kövér György: Infláció, defláció és gazdasági növekedés Magyarországon a 19. században. In: Uö: A felhalmozás íve. Társadalom- és gazdaságtörténeti tanulmányok. Bp. 2002. 199-203. 138 MNL BKVML IV. 320. b 1. Az 1866. augusztus 31-én tartott választmányi tanácskozmány jegyzőkönyve. A helyi lakosság vetőmaghiányának orvoslására 1866. augusztus végén mintegy 13 000 forintra lett volna szükség, amelyből mindössze 5000 forintot biztosított a kormányzati hitelkeret. A helyi választmány a pesti nagy takarékpénztárból 4000 forint kölcsön kieszközlésével bízta meg a községi bírót, amelynek fedezetéül a város ingatlanvagyonát ajánlották. A 1865 őszén már Hegedűs Sándor járási főszolgabíró beavatkozására volt szükség az elmérgesedő helyzet miatt: „ő azt, hogy a lakosok örökös viszálykodásba és súrlódásba legyenek, el nem nézheti. [...] ezennel utasításul adja a városi elöljáróságnak, hogy egykét értelmesb közlakos meghallgatása mellett intézkedjék [...] a termények betakarítása után a közös legelőrül - azonban egyes lakosok kára nélkül.”134 Feltehetően a helyi közéleti légkörtől és folyamatoktól sem függetlenül a negyvennyolcas szellemiséget éltető olvasóegylet bázisa135 maga is összeszűkült. „Körünk jelen állására nézve szomorúan tudatjuk, hogy az országunkra nehezedett általános pénzszükséget ez is érzi. Nyomasztó helyzetüknél fogva többen kényszerültek bár fájdalmas szívvel visszalépni, így körünk jelenleg csak 40 tagot számlál.”136 . Ezt a folyamatot az 1860-as évek elejének szélsőséges klimatikus viszonyai, valamint a reálgazdasági krízishelyzethez hozzájáruló deflációs pénzpolitika137 is katalizálták, mivel fokozottan sújtották az eleve sérülékenyebb (kis, illetve állattartó) gazdaságokat. Bár mindezen tényezőknek a gazdaságokra tett pontos hatását138 nem ismerjük, az egyleti életre, a polgári nyilvánosság terének társadalmi reprezentációjára gyakorolt negatív hatása már ekkor felsejlik, ami az 1870-es években is folytatódó klimatikus tendencia nyomán csúcsosodott ki és lett nyilvánvaló. A helyi elöljáróság ugyanis az évtized közepén megállapította: „Pataj város határában már több évek olta tartó elemi csapások folytonyos rossz termések a népet anyagilag 758
