Századok – 2023
2023 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Toldi Lóránt: (Fél)polgárok hadiállapotban. Ivánka Imre volt 48-as honvédtiszt és választói az 1860-as évek elején
TOLDI LÓRÁNT a vásárlás fedezetét a remanenciális földek egy részének az áruba bocsátása, annak a bérbe adása biztosította. Az úrbéri kárpótlásra a földtehermentesítési járulék19 (tehát az emelt kulcsú földadó)20 révén fedezetet nyújtó állam kettős terhet rakott a volt földesúri birtokok zálogba vétele és megvásárlása miatt egyébként is megszorult városra és lakóira. (Pataj sajátos helyzetére mint határukat földesuraiktól 1848 előtt megvásárló, az úrbéri kárpótlási rendszerben károsult községek „típusproblémájára” 1867 tavaszán Ivánka Imre hívta fel a képviselőház figyelmét.)21 19 Orosz István: A jobbágyvilág megszűnése Magyarországon. (Speculum Históriáé Debreceniense 5.) Debrecen 2010. 137. 20 Bernât Gyula: Az û] Magyarország Agrárpolitikája 1867-1914. Bp. 1938. 12. A megszüntetett úrbéri jogosítványokért járó kártérítési összegek forrásait az 1854. január 16-ai pátens jelölte ki. Annak értelmében az ország mindegyik közigazgatási kerületében egy-egy földtehermentesítési alapot hoztak létre, amelyek a volt földesurak részére, a nekik megítélt kártérítési összegek erejéig, 5%-kal kamatozó állami kötvényeket szolgáltattak ki. Az alapok tevékenységéhez szükséges tőke megszerzése az állami földadó pótlékolása révén történt. 21 Az 1865-dik évi december 10-dikére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. III. kötet. Szerk. Greguss Ágost. Pest 1967. CV. ülésnap 1867. március 18. 329. „Miután az úrbériség megszűnt, D-Pataj városa a zálogban bírt jószágtól a váltságösszeget megkapta; azon birtokrészre nézve azonban, melyet örök áron vett volt meg, a vesztett úrbéresekért nem nyert kárpótlást; de azért a kialkudott vételárt fizetni kellett, és ez által a község tetemesen terheltetett. Hasonló helyzetben van hazánkban több község, s igy nem csak D-Pataj városának, hanem azok sérelme is orvoslást kíván” — hangzott el Ivánka Imre felszólalásában. 22 MNL BKVML IV. 320/b. 2 d. Az 1862. július 4-ei egyezség. Az abban foglaltak szerint az „egyezkedő felek elismerik és kinyilatkoztatják, hogy Pataj városában és a hozzá tartozó pusztákban sem újabb szabályozásnak, sem pedig tagosításnak nincs helye”. 23 Politikai Újdonságok 6. (1860) 48. sz. 753. A perben 1862 nyarán született egyesség, amely kizárólag a legelőilletmény kiadása esetében adott helyt a zsellérek követeléseinek, konzerválva a gazdák számára kedvezőbb helyzetet.22 Az októberi diplomával egyidejű császári leirattal rehabilitált alkotmányos vármegyei működés keretében gróf Károlyi István egykori Pest megyei főispán is elfoglalhatta a hivatalát. Dunapataj elöljárósága, a szomszédos Harta és Solt küldöttségeivel - I860, november 18-án Dunapatajon szignált — közös üdvözlő feliratában abbéli reményét fejezte ki, hogy a vármegye vezetője „minden osztályzatú szakértő meghívása mellett”, vagyis a társadalom széles rétegeinek a bevonásával fogja a „megye szétrombolt alkotmányos hajóját újra felépíteni”.23 Az alkotmányosság nemzetegyesítő ideája hatására született nyilatkozat kiterjesztette a helyi pozicionális és vagyoni elithez tartozó csoportok aspirációit. A 48-as folytonosságot képviselni szándékozó alkotmányos vármegyei tisztikar felé tett gesztus nemcsak a 48-as moralitás vonzerejének volt a jele, hanem a belőle következő előnyök lefölözését is magában foglalta. Az „alkotmányos hevület” lökéshullámai országszerte felerősítették a községi autonómiatörekvéseket, ennek során nem egy esetben verbális vagy fizikai 737
