Századok – 2023
2023 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Toldi Lóránt: (Fél)polgárok hadiállapotban. Ivánka Imre volt 48-as honvédtiszt és választói az 1860-as évek elején
(FÉL)POLGÁROK HADIÁLLAPOTBAN erőszakot is elszenvedtek a rendszer kiszolgálóinak tekintett elöljárók.24 Ennek nyomán alakultak a helyi igazgatási erőviszonyok, előtérbe tolva a legelőelkülönítési pert kezdeményezőket. A gyakorlat vármegyénként különbözött, Pest vármegye esetében viszonylag széles tere nyílt a népakaratnak: a választásra az „összes nép” felhívva, három jelölt állításának jogával is élhettek.25 Az 1861 februárjában26 lezajlott helyi tisztújításon, a nagy számban megjelenő zsellérséget képviselendő, a keresetet jegyző mindhárom személy tisztségbe emelkedett: Lőrincz István bírói, Záki Sándor és Harsányi Sándor pedig tanácsnoki pozíciót kapott.27 Az időközben felgyülemlett indulatokat azonban már ez sem fékezte. Az 1848-ban még radikális plebejusként megnyilatkozó, ezúttal azonban már a „közös rabiga” idealizáló narratíváját építő Tűzkő Imrében megütközést keltettek a tisztújtás idején tapasztalt inzultusok: „Városunk volt bíráit, kik közöl többen legbecsületesb lakostársaink voltak és 11 hosszú éven át velünk együtt viselték a rabigát, zsarnok kutyáknak kiáltozván, »húzd ki! üsd!« szavakkal bántalmazák.”28 A össztársadalmi fellépést szorgalmazó indítványokat hatálytalanította a társadalmi csoportérdek, békésebb és erőszakosabb eszközökkel egyaránt élve. 24 Horváth Zoltán: A községi önkormányzat és a parasztság. In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában II. Szerk. Szabó István. Bp. 1972. 565-615., itt: 585-586. 25 Uo. 587. 26 Az esemény időpontját illetően ellentmondásosak az adatok. A Politikai Újdonságok című lapban Tűzkő Imre írása azt február 19-re teszi, a községi közgyűlési jegyzőkönyvek szerint ugyanakkor már február 6-án új elöljáróság vezette le a soros ülést. 27 Toldi Lóránt: Ellenállók... Politika és paraszti társadalom egy dunamelléki községben (1848-1920). In: Dunapataj a 19-20. században. Szerk. Schill Tamás. Dunapataj 2016. 11-274., itt: 32-33. A hagyományos elit képviselete ennek ellenére sem rendült meg a tizenegy tagú tanácsban, reprezentációjuk aránya és súlya viszont jelentősen csökkent (hét esküdt nyert közülük mandátumot). 28 Politkai Újdonságok 7. (1861) 17. sz. 265-266. 29 Szabó Dániel: A magyar társadalom politikai szerveződése a dualizmus korában. Párt és vidéke. Történelmi Szemle 34. (1992) 3-4. sz. 199-230., itt: 219., 223. 30 Vasárnapi Újság 8. (1861) 10. sz. 119. 31 Dunapataji Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény Pataji Múzeum Archívuma (a továbbiakban: DHNGY PMA) „A 48-as polgári kör fennállásának 50 éves jubileuma alkalmára” szerkesztett történeti A községi „kis forradalom” kiterjedt a társadalmi önszerveződés területére is. Bár az 1852. évi egyleti törvény tiltotta politikai egyesületek alakítását, az 1861-es választások idején már létrejött néhány szervezet az országban (főképp az Alföldön), amely ha nevében kerülte is, valójában politikai vélemény formálásra szerveződött.29 A Kisfaludy Társaságot vezető Arany János 1861. február 28-ai beszámolója szólt elsőízben a községben „alakuló olvasói néptársulatról”.30 Végül 1861. június 28-án, Lőrincz István városi bíró elnöklete alatt, 33 személy, 12 elöljáró, 11 helyi intelligenciát képviselő fő és 10 közpolgár részvételével megalakult az Olvasó Egylet,31 amelyben, mint látható, hatalmi entitásként az elöljáróságnak is hangsúlyos részarány jutott. 738
