Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Kollár János Miklós: A trianoni menekültek elhelyezésének kérdése és a kislakásépítések Debrecenben
A TRIANONI MENEKÜLTEK ELHELYEZÉSÉNEK KÉRDÉSE ÉS A KISLAKÁSÉPÍTÉSEK DEBRECENBEN inflációval - 2 milliárd koronát szándékoztak fordítani. Ennek felét kaphatták a vidéki városok.63 Ez mindenképpen pozitív fejlemény volt, hiszen, mint láthattuk, az 192L évi XXXVL te. által megítélt 300 millió koronás keretből a vidéki városok összesen mindössze 40 millió korona erejéig részesültek. A fizetőeszköz rohamos elértéktelenedése következében az építkezésekre szánt hitelkeret 1923 novemberére 40-42 milliárd koronára emelkedett.64 63 MNL OL K 27 1923. ápr. 20.; MNL OL K 27 1920. ápr. 7. 64 MNL OL K 27 1923. nov. 16. 65 MNL HBM Db. sz. kir. v. közgy. jkv.-ei 550/23,826.-111.-1923. bkgy. 66 Megkezdték a kislakások építését. Egy szobás manzárd lakásokat is építenek. Egyetértés, 1924. június 14. 2. 67 MNL HBML Db. sz. kir. v. közgy. jkv.-ei 5153.-VIL-1924. bkgy. Debrecen és a kormányzat immáron harmadik körös egyeztetése során a népjóléti miniszter 3010-1923. sz. augusztusi leirata 50 millió koronát kínált fel Debrecennek 25 egyszoba-konyhás kislakás építésére. A feltételek sokban hasonlítottak a korábbiakhoz: a város feladata volt a telket és a közműveket ingyen biztosítani, az állam pedig vállalta volna az építési költségek egészét, ami után a város 25 éven át 2,5%-os kamatot tartozott fizetni. A hozzájárulás fejében a lakások felét menekülteknek, illetve helyi tisztviselőknek kellett megkapniuk, a maradékkal a város szabadon gazdálkodhatott. A debreceni városi mérnöki hivatal 1923. augusztus 25-én tett jelentése szerint a megküldött vázlatok alapján időközben már csak hét darab egyszobás lakást lehetett volna építeni a támogatásból, továbbá jelezték, hogy a kijelölt telkek közművekkel való ellátása újabb 6 millió koronába kerülhet. Miután a város nem kívánt ekkora összeget fordítani közművesítésre, a közgyűlés utasította a városi Tanácsot, hogy keressen a kislakások számára a város belső területein, közművek mentén található telkeket. A közgyűlés ezután kérte az állami hitel felemelését 500 millió koronára, majd visszautalta az ügyet a városi Tanácsnak és a kérdést levette a napirendről.65 A várva várt építkezések Az Egyetértés című politikai napilap az 1924. június 14-én megjelent számában tájékoztatta a város közönségét a kislakások építésének megkezdéséről.66 A Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium ekkor 1 milliárd korona kölcsönt folyósított Debrecennek, melyből annyi lakást kellett építenie, amennyit az összeg képes volt fedezni. A város a DMKE internátus mögötti, Bocskai téri telket ingyen bocsájtotta az építkezés rendelkezésére. A közművek itt már ki voltak építve. Mivel a város nem járult hozzá az építési költségekhez, az elkészült kislakások 60 évig az állam tulajdonában maradtak.67 A kétemeletes épületben nyolc lakás 72
