Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Kollár János Miklós: A trianoni menekültek elhelyezésének kérdése és a kislakásépítések Debrecenben
KOLLÁR JÁNOS MIKLÓS kapott helyet, hat kétszobás és két egyszobás manzárd, tetőtéri lakás. A házat a budapesti Stabil Építő Rt. építette, helyi iparosok bevonásával.68 Az 1924 őszére elkészült lakásokért összesen 66 kérvény érkezett a városi tanácshoz.69 Egy ingatlan kiutalásának jogát a népjóléti miniszter magának tartotta fenn, a további hét lakás sorsa felett döntő debreceni városvezetést ez meglehetősen nehéz helyzetbe hozta. A hét lakás közül „csak” kettőt utaltak ki menekülteknek, a maradék öt lakást köztisztviselők kapták.70 A kétszobás lakások éves bérleti díját 320, az egyszobásokét 200 aranykoronában határozták meg, három esztendőre.71 68 Z-i L-s [Zoltai Lajos]: Az épülő Debrecen. A város és a Máv. új bérházai. Ipari iskolák. Debreczeni Képes Kalendáriom 28. (1928) 111. 69 Ekkor juthatott lakáshoz két menekült postatisztviselő és családja, ők mindaddig a Fűvészkert utcai iskola tantermeiben éltek. 70 A városi tanács kiutalta a DMKE melletti kislakásokat. Menekültek és köztisztviselők kapták a lakásokat. Egyetértés, 1924. október 14. 3. 71 Megállapították a DMKE melletti kislakások bérét. Egyetértés, 1924. december 12. 2. 72 Nem csak a helyi önkormányzat és a kormányzat igyekezett a menekülteket és a helyi tisztviselőket fedél alá juttatni. Az 1920-as években a MÁV budapesti, illetve debreceni üzletigazgatósága saját tisztviselői és munkatársai számára összesen nyolcvan 2-3 szobás, illetve szuterénlakást építtetett Debrecenben. Z-i L-s [Zoltai L.]: Az épülő Debrecen i. m. 112—113. 73 Az úgynevezett Speyer-hitelből Hajdú vármegye városai közül Hajdúböszörmény 5000, Hajdúnánás 69 ezer, Hajdúszoboszló pedig 60 975 dollárnyi kölcsönt vett fel. A Pénzügyminisztérium 1925. december 14-én kelt kimutatása szerint már korábban öt magyar város is vett fel külföldi kölcsönöket: Győr, Békéscsaba, Nagykanizsa, Nyíregyház és Debrecen. Debrecen 1924-ben 60 ezer svájci franknyi kölcsönt vett fel Genfben a Société Financière Danubienne nevezetű pénzintézettől, a Magyar Általános Hitelbank közvetítésével. Lásd A hatszázéves Debrecen. Szerk. Komoróczy György. Debrecen 1961. 141. 74 Veress Lajos: Várospolitika és a város fejlődése az 1920-as évek végén. In: Debrecen története i. m. 227-228. 75 Z-i L-s [Zoltai L.]: Az épülő Debrecen i. m. 111. Az ország gazdasági helyzetének javulásával párhuzamosan, valamint a nemzetközi pénzpiacok elérhetővé válásával Debrecenben is elkezdődhettek a nagyobb volumenű építőipari beruházások.72 A város 1924-től számos kisebbnagyobb külföldi kölcsönhöz jutott, melyek közül az első az amerikai Speyer és társa cégtől, a kormány közvetítésével 1925-ben felvett 900 ezer dollárnyi hitel volt, húsz évre szóló futamidővel.73 Ezt követte egy 1,5 millió dollár értékű kölcsön a Magyar Általános Hitelbanktól, majd 1928-ban egy 3,4 millió dollár névértékű, szintén amerikai törlesztésű hitel a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankon keresztül, 7,5%-os, 35 évre szóló kamattal.74 A külföldi kölcsönök segítségével Debrecen „önerőből” kezdhetett hozzá a lakáskérdés megoldásához. 1925 őszén újabb négy kislakásos bérházat sikerült átadni, melyek az előző évben, az állam által építtetett bérház mellett kaptak helyet, és mind külsőben, mind elrendezésben megegyeztek azzal. A házakat szintén a Stabil Építő Rt. építhette, csaknem 4 milliárd korona összköltségen, miután a budapesti cég tette a legkedvezőbb ajánlatot a hat pályázó közül.75 A vállalkozó 73
