Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Lorenzo Venuti: Túllépni az Aranycsapaton. A sport mint a kulturális diplomácia eszköze a magyar forradalom után (1956–1960)
LORENZO VENUTI Ferenc például keserűen jellemezte a magyar politikai helyzetet, rámutatva, hogy a rendszer hogyan sajátította ki a sportsikereket hatalmának legitimálására: „Ha megengedik, hogy futballozzam, örülni fogok, hogy részt vehetek a játékban, és nem egy propagandafegyver vagyok egy totalitárius rendszer kezében. És egy dologban biztos vagyok: a magyar futball hanyatlani fog. A szellemet, amely Anglia ellen győzelemre vezetett bennünket és elhódította az olimpiai babért, az orosz tankok szétzúzták.”19 19 Ascoltai alla radio l ’annuncio della mia morte. Epoca, 1957. május 26. 79-81. Erről lásd Norbert Tabi: How many lathes and how many metres of fabric will this triumph yield! Football and Planned Economy Propaganda in Hungary during the Rákosi era. Storia dello Sport. Rivista di studi contemporanei 2. (2020) 46-62. 20 Macher A.: Magyar kulturális diplomácia i. m. 79. 21 Hungary slashes sport budget by £500,000. Herald Express, 1957. május 30. 9. 22 Uo.; Distensione sportiva tra Danimarca e Russia. La Stampa, 1958. január 21.4. 23 Notiziario. Giornale del Popolo, 1957. február 11. 3.; Meghiúsult sportbojkott. Esti Hírlap, 1957. április 12. 1. 24 Ignác Romsics: Hungary in Twentieth Century. Bp. 1999. 320. Az országimázs védelme: 1956-1958 A magyar forradalom leverése felháborodást váltott ki a nyugat-európai országokban, különösen azokban, ahová a legtöbb magyar menekült érkezett. Magyarország politikailag így teljesen elszigetelődött, szinte bojkott alá került.20 A sport terén azonban a helyzet lényegesen összetettebb volt. A nyugati országok fenntartották a kapcsolatot Magyarországgal, és egyetlen nemzetközi szövetségben, így a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban (NOB) sem kérdőjelezték meg a magyar delegátusok legitimitását, elsősorban a hivatali folyamatosságra való tekintettel. Ezzel szemben a magyar kormányzat — általában — igyekezett korlátozni a magyar sportolók külföldi versenyeken való részvételét, részben a költségvetési sportkiadások mérséklése, részben további sportolók külföldre távozásának megakadályozása céljából.21 A nyugat-európai országok „bojkottja” néha csak egyes sportágakat érintett (például Írországgal kapcsolatosan a teniszt), míg más esetekben valamennyit (Dánia például valamennyi sportolójának megtiltotta, hogy magyar vagy szovjet ellenfelekkel mérje össze az erejét).22 A középutat inkább azok a számos magyar menekültet befogadó országok képviselték (például Ausztria és Svájc), amelyek csak egy-egy nemzetközi verseny keretében biztosították a mérkőzés lehetőségét magyar sportolókkal.23 Ezeknek az „érintett” országoknak a Magyarországgal való kapcsolatai - beleértve a sportkapcsolatokat is - jóval szorosabbak voltak, mint Dániának.24 A menekültáradatban érintett országok eltérő hozzáállását az 715
