Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Lorenzo Venuti: Túllépni az Aranycsapaton. A sport mint a kulturális diplomácia eszköze a magyar forradalom után (1956–1960)
TÚLLÉPNI AZ ARANYCSAPATON sportolókból összeválogatott csapatot,13 továbbá kérvényezte a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségnél (FIFA) egy második, antikommunista magyar szövetség befogadását.14 Legjelentősebb sikere mégis a magyar sportolók menekülésének a megszervezése volt 1956-ban. Ezt a disszidálást az Országos Testnevelési és Sport Bizottság (OTSB) elnökének, Hegyi Gyulának a magatartása is elősegítette, aki nem akadályozta a hazatérést megtagadó sportolók döntését.15 Az olimpiai küldöttség másik része - mintegy kétharmada - az Olasz Nemzeti Olimpiai Bizottság (CONI) segítségével tért vissza Budapestre.16 13 Uo. 67-82. 14 Felvételi kérelem a FIFA-hoz, 1950. szept. 15. és a Felvételi kérelem elutasítása, 1950. szept. 29. FIFA Zürich Archives, Correspondence with National Associations Hungary, 1937-1965. 15 Joanna Meilis: From Defectors to Cooperators: The Impact of 1956 on Athletes, Sport Leaders and Sport Policy in Socialist Hungary. Contemporary European History 29. (2020) 1. sz. 60-76. A magyar vezér nagy sport iránti szenvedélyéről lásd Malonyai Péter: Aranykor. Bp. 1989. 114. 16 A belgrádi követségtől a Külügyminisztériumhoz, 1956. dec. 27. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Külügyminisztérium, Általános iratok, 1945-1964 közötti, országonként rendezett iratok (1945-1964) (a továbbiakban: HU-MNL-OL-XIX-J-l-K) Jugoszlávia (a továbbiakban: -72 [21. d.]) 17 Például Kadar spiega perché non vuole osservatori dell’ONU in Ungheria. La Stampa, 1956. november 30. 8. 18 Rider, T. C.: Cold War Games i. m. 122-129.; Across a Free Land. Sports Illustrated, 1957. április 8. 41-44. Ám nem csak az olimpikonok hagyták el Magyarországot. Miközben a szovjet offenzívát követően több tízezren lépték át az osztrák, illetve a jugoszláv határt, a Budapesti Honvéd labdarúgóinak többsége külföldön maradt a Bajnokcsapatok Európa Kupájában (BEK) az Athletic Bilbao ellen játszott mérkőzés után. Ezek a futballisták - más magyar klubok labdarúgóival kiegészülve - barátságos mérkőzések sorozatát játszották Európában, majd Dél-Amerikában, magukra vonva ezzel a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) haragját. 1957 februárjában a csapat maradéka is hazatért, csak Puskás Ferenc, Czibor Zoltán és Kocsis Sándor döntött úgy, hogy nem fogadja el az MLSZ által jelzett több hónapos eltiltást, így — nehéz átmeneti időszak után — végül Spanyolországban telepedtek le, s a Real Madrid, illetve az F. C. Barcelona játékosai lettek. A három labdarúgó és az olimpikonok „disszidálása” hatalmas csapást mért a magyar sportra, s még inkább annak külföldi megítélésére. Az élsportolók, akik évekig a kommunista Magyarország „nagykövetei” voltak, megtagadták a rendszert, amelyben korábban éltek, s a kommunistaellenes propaganda zászlóvivőivé váltak.17 Es a legmegfelelőbb sportolók erre a szerepre éppen az olimpikonok voltak, akiket az Egyesült Államokban az úgynevezett Freedom tour elnevezé sű rendezvénysorozat keretében országszerte számos városban szerepeltettek.18 A külföldön maradt labdarúgók olykor politikai nyilatkozatokat is tettek. Puskás 714
