Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Kollár János Miklós: A trianoni menekültek elhelyezésének kérdése és a kislakásépítések Debrecenben
KOLLÁR JÁNOS MIKLÓS lakásokat a saját költségén építi majd fel, és a közművek létesítéséhez adott 4 millió koronás városi támogatás után immár az állam fizet 25 éven át 2,5%-os kamatot Debrecennek.55 Nem meglepő módon válaszleiratában a Pénzügyminisztérium a város által felajánlott „segítséget” nem fogadta el és kimondta, hogy Debrecen nem részesülhet a kislakások építésére megszavazott államsegélyből. A törvényhatósági közgyűlés a leiratot - sajnálattal - tudomásul vette.56 55 MNL HBML Db. sz. kir. v. közgy. jkv.-ei 1921. 601/25,237/26,475/26,721. III. —1921. bkgy. 56 MNL HBML Db. sz. kir. v. közgy. jkv.-ei 1922. 6/2150/1882-1922. bkgy. 57 MNL HBML Db. sz. kir. v. közgy. jkv.-ei 1922. 33/212l-III.-l922. bkgy. 58 Az állami, illetve önkormányzati építkezések egységes koordinációja érdekében 1922 júniusában hozták létre az Országos Lakásépítési Bizottságot, mely egyfajta szűkebb körű végrehajtó szervként funkcionált, közvetlenül a miniszterelnök alá rendelve. A bizottság élére kormánybiztost neveztek ki, kinek feladatai közé tartozott az anyagbeszerzés, az építkezések lebonyolítása és közvetlen felügyelete. - MNL OL K 27 Minisztertanácsi jkv.-ek, 1922. június 14. 59 A mérnöki hivatal számításai szerint 20 millió koronából ekkor már csak 48 kétszobás és 10 egyszobás lakás építésére lett volna lehetőség, amihez még társult volna a közművek kiépítésének 5 milliós költsége. A városnak így 15 millió korona hitelt kellett volna felvennie az állami szerepvállalás megszerzéséhez. 60 MNL HBML Db. sz. kir. v. közgy. jkv.-ei 1922. 305/11,732. III.-1922. bkgy. 61 A kislakásépítő akció ügye nem kerül a közgyűlés elé. Egyetértés, 1923. október 17. 2. 62 Báró Petrichevich Horváth Emil első ízben az 1920. április 19-én, a 3240/1920 M. E. sz. alatt létrehozott Országos Menekültügyi Hivatal vezetője lett, melyet 1922 februárjától a Népjóléti Minisztérium vezetése alá helyeztek. - MNL HBML, Debrecen Város főispánjának iratai IV. 901. c.5.d. 134/1922. M.; MNL OL K 27 1920. ápr. 14. A kilátástalan lakhatási viszonyok és a rendelkezésére álló szükséglakások rendkívül rossz állapota miatt (melyek közül öt össze is omlott) a városvezetés az állami hozzájárulás megszerzésének érdekében hamarosan mégis kénytelen volt ismét kapcsolatot keresni a kormányzattal.57 Az Országos Lakásépítési Bizottság58 kormánybiztosa ekkor közölte, hogy Debrecen továbbra is csak akkor részesülhet a kislakásépítésre szánt összegből, ha elfogadja a kereskedelemügyi miniszter 02042-1921. sz. leiratát. Ahhoz hajlandó volt hozzájárulni, hogy a város a versenytárgyalások eredménye birtokában saját maga dönthessen a kislakások számáról és típusáról. Debrecennek az államilag garantált kedvezményes kölcsönt 10,5 év alatt 5,25%-os kamattal kellett volna visszafizetnie.59 A súlyos lakhatási helyzet hatására a közgyűlés revideálva korábbi álláspontját kimondta, hogy csatlakozni kíván az állami kislakásépítési akcióhoz, és hajlandó a 10 millió koronás állami kölcsön mellé további 15 millió korona hitelt felvenni, valamint ingyen telket biztosítani.60 Hiába volt azonban meg a szándék, Debrecenben 1922-ben sem épültek kislakások, ugyanis az év közepére az állam által biztosított 300 millió koronás hitelkeret elfogyott.61 1923 tavaszán megszűnt a kormánybiztosság, és az építkezések irányítása a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe került báró Petrichevich Horvát Emil államtitkár vezetésével.62 A minisztertanács újabb 1000 kislakás építését határozta el, melyre 1923. július 1-jétől — számolva a súlyos 71
