Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Kiss László – Mitrovits Miklós: A sport és a szakszervezetek – a sportegyesületi struktúra átalakítása Kelet-Közép-Európában
KISS LÁSZLÓ - MITROVITS MIKLÓS rendelkezett. A központi sportegyesületek eltűntek, az egyes sportkörök közvetlen szakszervezeti irányítás alá kerültek. A mintaalapszabály szerint minden sportegyesület önálló jogi személlyé vált, közvetlenül a munkahely üzemi (szakszervezeti) bizottságához tartozott, önálló költségvetéssel rendelkezett, saját maga választhatta meg nevét, színeit és vezetőit. Az egyesület tagjainak legfelsőbb fóruma az egyesületi közgyűlés lett. Az ötvenes évek elején alakult szakszervezeti csapatok nagy része 1956 és 1957 folyamán megszűnt. A korábbi reprezentatív csapatok egy része továbbra is az ágazat kiemelt csapata maradt (Ferencváros, MTK, Vasas), mások azonban háttérbe szorultak az új feltörekvő „testvéregyesületek” mögött. A Vörös Meteor esetét példaként vizsgálva: az 1956-ban működő 137 sportkörből 42 alakult 1957-ben önálló egyesületté, elsősorban azok, amelyeknek első-, másod- vagy harmadvonalbeli labdarúgó-szakosztályaik voltak. A kisebb vidéki Vörös Meteor-klubok többsége megszűnt, vagy a községi klubokba olvadt. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátó-ipari Dolgozók Szakszervezete (KPVDSZ) szakszervezet reprezentatív klubja 1957-et követően ugyan kezdetben továbbra is a Budapesti Vörös Meteor maradt, de vezető szerepét hamar át kellett átadnia az Egyetértés együttesének. A Budapesti Honvéd továbbra is a honvédség reprezentatív egyesülete maradt, az élvonalban 1955 után egyedüliként képviselte a honvédklubokat.49 A kisebb honvédcsapatok az ötvenes évek második felétől egyre inkább csak a harmadik vonalig jutottak, felbukkanásuk már a másodosztályban is ritkaság volt. A hatvanas évek végén az addig egységes, az ötvenes éveket idéző klubneveket történelmi személyek, egykori katonatisztek, kommunista politikusok, ritkábban írók, költők nevével váltották fel. így lett többek közt a Kaposvári Honvédből Honvéd Táncsics SE, a Ceglédi Honvédből Honvéd Bem József SE, a Miskolci Honvédből Honvéd Papp József SE, a Mezőtúri Honvédből Honvéd Szabó Lajos SE, a Nyírteleki Honvédből Honvéd Asztalos János SE,50 a Pécsi Honvédből Honvéd Steinmetz SE, 51 a Kiskunfélegyházi Honvédből Honvéd Kun Béla SE, a Szabadszállási Honvédből előbb Honvéd Ady Endre SE, majd Honvéd Radnóti SE. 49 A Kispest AC (Budapesti Honvéd) volt az egyetlen budapesti klub, amely nem kapta vissza nevét (még részlegesen sem, ahogy a Budapesti Dózsa 1956 után Újpesti Dózsaként szerepelhetett), sem színeit (szemben az FTC-vei és az MTK-val). 50 Asztalos János (1918-1956), Papp József (1917-1956) és Szabó Lajos (1913-1956) honvéd ezredesek 1956. október 30-án a budapesti pártszékház ostromakor veszítették életüket. 51 Steinmetz Miklós (Nyikolaj Sztyepanovics Steinmetz) a szovjet hadsereg tisztje, Budapest ostroma alatt hadikövetként veszítette életét. A szakszervezeti besorolás is változott, az újjászerveződött szakszervezeti ágazatok szerinti 19 szakszervezetbe tömörítették a sportegyesületek jelentős részét. 703
