Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Kiss László – Mitrovits Miklós: A sport és a szakszervezetek – a sportegyesületi struktúra átalakítása Kelet-Közép-Európában
A SPORT ÉS A SZAKSZERVEZETEK A szakszervezeti klubok mellett megmaradtak a Spartacus-, a Dózsa- és a Honvédklubok, önálló csoportba kerültek a községi, a főiskolai, valamint az iskolai sportegyesületek. Az ágazatnak a sportolói állományt tekintve is nagy súlya volt: az azonos szakszervezethez tartozó NB I-es csapatnak például előjoga volt a saját szakszervezetének kisebb sportegyesületében működő játékos leigazolásánál.52 52 Az MTST elnökségének határozata az 1958—1959-es labdarúgó-bajnoki évre engedélyezett rendkívüli átigazolásokról. Népsport, 1958. július 25. 1. 53 Kutassi L.: A magyar szakszervezeti sportmozgalom a felszabadulás után. i. m. 258-259. 54 Lásd ott a különböző szakszervezetek és minisztériumok alá rendelt magyar, lengyel és csehszlovák sportegyesületek struktúráját a tárgyalt időszakban. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége 1962. június 23-án határozott a szakszervezetek „új sportfeladatairól”. A határozat értelmében a szakszervezetek „átadták” a sportigazgatási munkát, valamint a szakszervezeti sportköröket a létrejött Magyar Testnevelési és Sportszövetségnek (MTS). A sportlétesítmények a tulajdonjog fenntartásával „működtetésre és fejlesztésre” ugyancsak az MTS-hez kerültek.53 A szakszervezetek továbbra is a klubok bázisszervét jelentették, rendszeres és rendkívüli anyagi támogatást nyújtottak az egyesületeknek, közreműködtek a létesítmények fenntartásában. Nagyrészt továbbra is az ágazathoz tartozó gyárak, intézmények foglalkoztatták (papíron vagy ténylegesen) a hivatalosan amatőr játékosokat, és csak a nyolcvanas években erősödött fel az a törekvés, hogy a szerződtetett labdarúgók a sportegyesületek állományában legyenek. A szakszervezeteket, majd a hetvenes-nyolcvanas évektől mellettük a minisztériumokat, nagyvállalatokat bázisszervként használó sportegyesületi rendszer végét a rendszerváltás, illetve az azzal járó privatizáció és intézményi átszervezés, vállalat- és intézmény-megszűnési hullám hozta. Mint a budapesti sportegyesületek 1993-as fórumán elhangzott, a változásokkal néhány év alatt 6-8 milliárd forint „vonult ki” a sportból. Az újjászervezett, új körülmények közé került sportklubok egy része meg tudott kapaszkodni, más részük viszont végleg eltűnt vagy háttérbe szorult. A szocialista korszak mintegy 20-30 évig viszonylag stabil futballtérképe ezzel érvényét vesztette. (Lásd a tanulmány végén lévő táblázatot.)54 A magyar sport átalakítása - hasonlóan a csehszlovákhoz és a lengyelhez - 1949- ben kezdődött és nagyon hasonló végeredménnyel járt. 1951-1953-ra mindenütt létrejött az új, szovjet mintát követő egyesületi modell. Az eltérések az egyes országokban megvalósult sztálinizmusok közötti különbségekből, illetve a sport helyi hagyományainak továbbéléséből adódtak. A magyarországi sajátosságok közül meg kell említeni egyfelől az erőszakminisztériumok alá sorolt klubok kiemelkedő szerepét a korszakban, másfelől az e szerepre kijelölt klubok kiválasztását, hiszen ezek kivétel nélkül budapesti, nagy hagyományokkal bíró, korábban is sikeres egyesületek voltak. Ennek köszönhetően Magyarországon „nyúlt bele” a politika legkevésbé az erőviszonyokba. Itt nem 704
