Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Kiss László – Mitrovits Miklós: A sport és a szakszervezetek – a sportegyesületi struktúra átalakítása Kelet-Közép-Európában
KISS LÁSZLÓ - MITROVITS MIKLÓS felállítása, másfelől a szakszervezetek alá besorolt sportegyesületek létrehozása volt. Ennek jegyében 1949 decemberében elsőként a Kispesti Atlétikai Club (KAC) és a Honvéd Sportegyesület (SE) összevonása, majd a Honvéd Sportközpont létrehozása történt meg.29 „Az új sportközpont biztosítja a honvéd sportegyesületek egyöntetű és eredményes munkáját, ezek honvédelmi szempontból való ellenőrzését, és munkájuknak az egységes magyar sportba való bekapcsolását. A rendelettel kapcsolatban a közoktatásügyi miniszter intézkedett arról, hogy a honvédség állományába tartozó katonai és polgári személyek kizárólag a Honvéd Sportközpont (HSK) kötelékébe tartozó honvéd sportegyesületekben sportolhatnak. [...] A honvédségi sportot és az egyes honvéd sportegyesületeket a sportszövetségek felé a jövőben a HSK képviseli. Az egyes honvéd sportegyesületek a sportszövetségekbe nem léphetnek be, utóbbiakkal csak a HSK útján állnak kapcsolatban.”30 Az 1950-es években tömegesen alakultak meg a Magyar Néphadsereg egyes helyőrségeihez kapcsolódóan a Honvéd sportegyesületek. Győr Béla monográfiája31 szerint 1956-ig körülbelül 20, majd 1957-től 1960-ig további mintegy 30 honvédcsapat jött létre. Ezek túlnyomó többsége természetesen nem játszott számottevő szerepet a magyar sportéletben, valamelyik bajnoki osztályban elindult labdarúgó szakosztállyal rendelkező egyesület körülbelül 30 volt közülük. 29 Lelkes hangulatú díszközgyűlésen mondta ki a Kispesti AC a Honvéd Sport Egyesülettel való egyesülést. Népsport, 1949. december 19. 2. 30 Felállították a Honvéd Sport Központot. Szabad Nép, 1950. február 24. 8. 31 Győr Béla: A honvéd sportegyesületek története. Bp. 2014. 32 Hetvenöt esztendő a sport útjain. Az Újpesti Dózsa SC jubileumi emlékkönyve. Szerk. Fazekas Antal. Bp. 1960.21. 33 Uo. 20. A sorban a belügy következett: 1950. március 31-én az Újpesti Torna Egylet (UTE) és a Belügyminisztérium sportegyesületének összeolvadásával megalakult a Dózsa Sportegyesület (Dózsa SE), majd nem sokkal ezután létrejött a Belügyi Sportközpont, amelynek feladata a Dózsa SE munkájának irányítása lett. A Dózsa SE gyors terjeszkedésnek indult: már 1950-ben kilenc helyen alakult Dózsa-sportkör az országban, vidéken 40, Budapesten 20 szakosztállyal, összesen 4000 taggal. „Az egyesülés csak megpecsételte és jóváhagyta annak a belső barátságnak korábbi megnyilvánulásait, amely már mintegy másfél évvel ezelőtt az UTE és a belügyi sportolók között kialakult”32 - írta az UTE-BRE Budapesti Rendőr Egylet (BRE) egyesülésről a „pártszerűség” hiányával nem vádolható Hetvenöt esztendő a sport útjain című kiadvány. „Ünnepe lett ez a nap a magyar sportnak is, mert egy nagy múltú és még nagyobb jövőjű sportegyesület elindult a fejlődés útján, példát mutatva a megváltozott időknek megfelelő átalakulásra: hogyan kell a régi polgári sportkörből megfelelő társadalmi bázis biztosításával új típusú, a szocialista valóságot tükröző sportegyesületet szervezni.”33 695
